ASE - Férfi kosárlabda - Magyar Kupa
2001. április 2.

FÉRFI MAGYAR KUPA ELŐDÖNTŐ – DÖNTŐ
Kaposvár, Városi Sportcsarnok; Kosárlabda: Férfi Magyar Kupa

Fordor Péter ASE edző
Fortuna Rádióban elhangzott riportja.
Riporter: Pálfi Katalin
Fodor Péter ASE edző

Tóth János ASE szakosztályvezető
Fortuna Rádióban elhangzott riportja.
Riporter: Pálfi Katalin
Tóth János ASE szakosztályvezető

[ 2001.04.02-án az ASE éttermében a PA Rt. vezetői fogadással köszöntik a kupagyőztes kosárlabdázókat. ]

[ 2001.04.02-án az ASE éttermében a PA Rt. vezetői fogadással köszöntik a kupagyőztes kosárlabdázókat. ]

2001. március 23., péntek - elődöntő

Atom-csapás a címvédőre
Atomerőmű SE - Albacomp-UPC 88-79 (22-27, 18-21, 20-13, 28-18)
Kaposvár, 1200 néző. Vezette: Vígh, Kékesi

ATOMERŐMŰ
Mészáros 11/3
Davis 19
Madison 28/3
Jurgilas 5
Czigler 10
CSERE:
Érsek 11/9
Fodor M. 4
Rajkó -
Edző: Fodor Péter
ALBACOMP
Matus 2
McMahan 12/3
Parker 18/3
Góbi 6
Bukva 19
CSERE:
Csirke -
Boros 13/3
Báder 9
Godena -

Edző: Farkas Sándor

Az eredmény alakulása:
2. p.: 3-5. 8. p.: 13-20. 15. p.: 30-35. 19. p.: 37-44. 22. p.: 44-48. 30. p.: 60-59. 33. p.: 70-65. 36. p.: 77-68

Mezőnybeli dobószázalék: 32/71 45%, ill. 30/65 46%. Büntetők dobószázaléka: 19/26 73%, ill. 16/24 66%
Lepattanók: 29, ill. 31. Legtöbb lepattanó: Czigler 12, ill. Bukva 14. Legtöbb assziszt: Madison 5, ill. Matus 4

Úgy alakult a bajnokság alapszakasza, hogy a címvédő Albacomp és az idei évadot nagy reményekkel kezdő Atomerőmű a középmezőnybe szorult a reguláris rész 22 meccsét követően. Mi több, egymás mögött végeztek, így a playoff első körében majd egymással csatáznak. A kupaelődöntő tétje mellett tehát lélektani szempontból is fontos meccs volt mindkét fél számára a péntek esti, kaposvári kupaelődöntő. Ami az összeállításokat illeti, az egyetlen meglepetést lényegében az jelentette, hogy a fehérváriaknál Boros Zoltán és Csirke Ferenc előtt Matus Gábort jelölte az irányító posztra Farkas Sándor edző. Noha a talákozó első találatát Vaidas Jurgilas révén a Paks jegyezte, a félidőig alapvetően az Albacomp forgatókönyve szerint zajlottak az események. Mindez főképp Darryl Parker érdeme: a bajnokság közben igazolt amerikai bedobó nagy kedvvel kosarazott, és meglehetősen pontos irányzékkal tüzelt, hiszen húsz perc alatt 17 pontig jutott úgy, hogy tizenegy mezőnykísérletéből hét pontokat kamatozott.

Az exszolnoki dicsőségét azonban elirigyelte a paksiak ugyancsak amerikai légiósa, Delmonte Madison, aki a félidő után gyorsan termelt öt pontot, ám e sikertől vérszemet kapott, és időnként olyankor is eldobálta a labdát, amikor a társakat is érdemes lett volna bevonnia a játékba. Feltűnt még: támadások sora futott le úgy, hogy a Atomerőmű egyik ásza, Czigler László még csak labdát sem kapott. Így aztán nem véletlen, hogy a 215 centis óriás egy idő után kissé kedveszegetten kocogott le és fel a két büntetőterület között... A Paks azonban e hibák ellenére is tempóra lelt, egyre közelebb férkőzött ellenfeléhez, sőt, a 30. percben Érsek István triplájával - ha ekkor még csupán másodpercekre is - átvette a vezetést. A második félidőnek e periódusában már erőszakosabb, akarnokabb, harcosabb volt Fodor Péter alakulata, ráadásul a lepattanó szerzésekből kibontott gyors indításos akciók könnyű pontokhoz segítették az Atomerőművet. Fehérvári oldalon viszont nem akadt, aki a láthatatlanná váló Parker szerepébe beugrott volna, a 36. percben már kilenc pont volt az ASE előnye, és a végére összeomló kupavédő ellen olykor már látványelemekkel is szórakoztatta a publikumot a Paks.

Mestermérleg:

Fodor Péter: - Az első félidőben akadtak nehézségeink, de jól küzdöttünk, és a szünet után lelkes, fegyelmezett kosárlabdával fordítani tudtunk. Úgy érzem, megérdemelten nyertünk.

Farkas Sándor: - Azok a hibák kísértettek, melyek a bajnokságban is jellemezték játékunkat. Nem tudtuk megtartani az előnyt, sőt, a végjátékban összeomlottunk. Ez a produkció nagyon kevés lesz a playoff során...

 

2001. március 24., szombat - Döntő

Terrence Davis-kupa
Kosárlabda: A finálé hőse tizenhatpontot dobott a hajrában

Kaposvári Klíma-Vill-Purina KK-Atomerőmű SE 82-94 (25-24, 24-20, 14-19, 19-31)
Kaposvár, 1500 néző. V: Váradi, Szabó Gy.

KAPOSVÁR

Simon 4
Bencze T. 5/3
Halimics 22/9
Filipovics 8
Ivkovics 20
CSERE:
Nunnery 14
Varga 5/3
Szőke -
Gémes 4/3

Edző: Földi Sándor

ATOMERŐMŰ

Mészáros Z. 8/6
Davis 30/3
Madison 22/9
Jurgilas 6
Czigler 9
CSERE:
Fodor M. 6
Érsek 5/3
Rajkó 8/6

Edző: Fodor Péter

Az eredmény alakulása. 3. p.: 8-4. 6. p.: 18-8. 8. p.: 20-18. 13. p.: 29-26. 17. p.: 34-36. 24. p.: 52-54. 29. p.: 62-61. 32. p.: 67-64. 37. p.: 70-75. 39. p.: 77-89

Kipontozódott: Jurgilas (28. p.), Czigler (35. p.), Mészáros Z. (39. p.), Bencze T. (40. p.)

Mezőnybeli dobószázalék: 29/74 39 %, ill. 35/63 55 %. Büntetők dobószázaléka: 18/29 62 %, ill. 15/20 75 %.
Lepattanók: 32, ill. 34. Legtöbb lepattanó: Filipovics 9, ill. Czigler 12. Legtöbb assziszt: Ivkovics 3, ill. Mészáros Z. 6

Tudósító: Sahin Tóth Róbert

Már másfél perce tart, és semmi. Ponttalanok. És pontatlanok. Talán túlságosan idegesek? Hát persze, hogy azok. A kupaarany a tét. Nem sokkal később 8-6-nál Emir Halimics varázslatba kezd. Talán nem szükséges külön ecsetelni, mennyire figyelnek rá a paksiak. Hiába. Egy csel balra, egy jobbra, még mindig a nyomában az őrző, de bevágja. Távolról, ahogy szokta. Aztán így tesz még egyszer. Tarthatatlan, amit művel. Pontosabban maga a bosnyák sztár tarthatatlan. Ha belelendül, nincs ki megállítsa.

Elkapja a fonalat a házigazda is. Nyolc pontnál megtorpan az Atom, így kúszik fel a különbség egészen tíz egységnyire.

Majdhogynem törvényszerű, hogy paksi percek következnek. Czigler szokás szerint zsákszámra gyűjti be a lepattanókat, odaát pedig Jurgilas villan, aztán meg Madison, kinek volt már otthona a somogyi megyeszékhely. Hamarosan triplát süllyeszt el a gyűrűben Mészáros is, méghozzá lehetetlen helyzetbol - egyszersmind bravúrosan.

Jó a meccs.

Tíz másodperccel az első játékrész vége előtt már az Atomerőmű vezet. Madison pontos a büntetővonalról, miután Ivkovics ütött oda a nagy kavarodásban. A szakaszzáró momentum azonban ismét a somogyiaké: Nunnery csíp el egy labdát a palánk alatt, és rögtön föl is teszi, az a csoda, hogy nem zsákolt hatalmasat.

Érkeznek a cserék: hazai oldalon Varga, aztán Szőke áll be, odaát Érsek és Rajkó lép pályára. Némiképp visszavesznek az iramból a csapatok, vagy legalábbis a pontok nem hullanak az első felvonás iramában. Halimics, a dobógép a kispadon csücsül, a paksiaknál ugyanakkor pályán a két vezér - Davis és Madison huszonöt pontot vállal a nagyszünetig. Négy ponttal elhúz az Atom, ami ezen a szinten azért még nem előny, mindenesetre tévedett, aki azt hitte, gála vár a somogyi fiúkra.

Halimics triplát ront, de nem véletlenül, az őt buldogként üldöző Davis üt oda, és a bosnyák a büntetővonalról is tökéletesen céloz, nem is vezet sokáig a paksi együttes. Előbb Rajkó, utóbb Gémes iratkozik föl a hármaslistára, a két gárda már tizedszer eredményes a messzeségből.

A harmadik szakasz elején bő három perc elég az ASE-nak ahhoz, hogy ledolgozza a hátrányát. Madison és Czigler kezd fantasztikusan, és különösen az utóbbinak örülhet a közel száz lelket számláló vendégtábor, ugyanis a piros-kék kilences az első húsz perc alatt felettébb keveset mutatott támadásban. Hét perc alatt mindössze hét pontig jut a Kaposvár, és a mutató önmagában magyarázatul szolgál a paksi előnyre. A roppantmód hasznosan játszó Jurgilas korai kiválása nem kedvez a Fodor-együttesnek, érkezik a helyére Érsek, aki több ízben bizonyította már, hogy képes segíteni, ha kell.

Most aztán szükség van mindenkire, aki az ilyen meccseken is hadra fogható. Öt ponttal nyeri a harmadik játékrészt az Atomerőmű, hazai részről Ivkovics a legeredményesebb, de a negyedbéli tizennégy az ő öt pontjával is kevés. Tíz perc van még vissza, és tökéletesen nyílt a kupadöntő. És ha nyílt, akkor feszültségekkel teli, nő nem annyira, mint a hölgyeké volt Sopronban. Előbb Fodor Márton dob szabályosnak tűnő hárompontost, aztán Nunnery hatalmas eséséről oszlanak meg a vélemények - a paksi tábor tagjai mindkét esetben biztosak benne, hogy a kárukra tévedett a Váradi, Szabó kettős. A vendégek számára azonban ennél is fájóbb, hogy Madison öt másodperc alatt két triplát is elront, pedig 67-66-nál kincset érhet egy (vagy több) biztos kéz.

Vagy aranyat?

Messze még a vége. Ivkovics minden rutinját mozgósítja a szent cél érdekében, de a többiekre sem lehet panasz, érezni mindenkin, nem azért hozta Kaposvárra a négyes döntőt a klub, hogy más vigye haza a trófeát. Pedig az Atomerőmű eltökélt, és öt perccel a befejezés előtt vezet. Igenám, de menet közben kiszáll Czigler is (a kegyelemdöfés, vagyis az ötödik személyi hiba legalábbis megkérdojelezhető!), és center nélkül kénytelen játszani a vendéggárda. Halimics büntetőt hibáz, de jól teszi, mert a lecsorgóból triplát süllyeszt el, ám az ellen szenzációs, Érsek, majd Davis is beköszön. Hat ponttal tart előbbre a vendégcsapat, amely elveszíti Mészáros Zalánt is.

Ám a kulcsfigura, Terrence Davis marad. És káprázatos dolgokat mutat be. Labdát csen, és rohamléptekkel száguld a kaposvári palánk felé. E jelenetsor még vagy ötször megismétlődik. A hazaiak képtelenek tartani a Paks négyesét. Davis tizenhat pontot szór a negyedik felvonásban, már csak a pezsgőbontás marad hátra, kezdetét veszi az ünneplés, nem is lehet kérdés, hogy ezek után Paksra kerül a trófea.

A Magyar Kupa, melyet esztendeig legalábbis nyugodtan nevezhetünk Davis-kupának is.

A döntő előtt

Földi Sándor, a kupadöntőt megrendező kaposváriak szakvezetője: - Fő feladatunk az, hogy megállítsuk a Paks jól induló kosarasait, gondolok itt elsősorban Mészárosra, Davisre és Madisonra. Megpróbáljuk pozíciós játékkal megoldani a feladatot, vagyis megnyerni a kupát.

Fodor Péter, az Atomerőmű mestere: - Úgy vélem, jó előjel, hogy eljutottunk a döntőig. Kemény mérkőzésen győztük le az Albacompot. A kupában egy meccs dönt, úgyhogy idegenben is arra fogunk törekedni, hogy miénk legyen a trófea.

Vinkó László, hazánk egyik legelismertebb kosaras menedzsere: - Két nagyszerű csapat találkozik a fináléban. Az elődöntőben az Atom és a Kaposvár is ragyogó teljesítményt nyújtott, ezért azt mondom, bármi lehet.

Béres Tímea, a kontinens elitjébe csütörtökön hivatalosan is belépő MiZo-Pécsi VSK centere, Sztojan Ivkovics felesége: - Nagyon szorítok a Kaposvárnak. Bízom benne, hogy hamarosan újabb kupaaranyéremmel gazdagodik a családunk. Sztojan még sohasem nyert aranyat Magyarországon...

A félidőben

Kmézics Zorán, a Soproni Ászok férficsapatának edzője: - Nem játszanak túlságosan nagy iramban a csapatok. Hullámzó a teljesítmény, de szerintem a második félidőben a Kaposvár kihasználja, hogy hazai környezetben játszik, és megnyeri a kupát.

Rózsa Gábor, a MiZo-Pécsi VSK szakosztály-igazgatója: - Férfias a küzdelem, idáig jobb a Kaposvár.

Ujvári Eszter, a pécsiek és a válogatott pillanatnyilag sérült irányítója: - Sok gól esik, nem védekeznek túl szorosan az együttesek. Remélem, hogy izgalmakban bővelkedik majd a második félidő is.

Samir Mujanovics, a Körmend bosnyák erőcsatára: - Jó a meccs, szerintem ilyen szoros lesz az eredmény végig. Azt hiszem, győz a házigazda.

A döntő után

Földi Sándor: - Rengeteg biztos dobóhelyzetünk volt, mind kimaradt. Az Atomerőmű kihasználta a hibáinkat, könnyű kosarakat dobott - ezek ellen egyszerűen nem volt ellenszerünk. Köszönöm a csapatnak, hogy eddig eljutott, a közönségnek pedig a ragyogó hangulatot.

Fodor Péter: - Végig volt erőnk túllépni a nehézségeken. A kulcsembereinket pihentetni kellett, a végén pedig rendhagyó szerkezettel voltunk kénytelenek kosarani. Szívvel és akarattal játszott a csapat. Örülök, hogy megnyertük az első jelentős eseményt.

Czigler László, aki a mezőny legjobb lepattanózója lett: - Mit lehet ilyenkor mondani? Nagyon örülök, és úgy érzem, a jobbik csapat győzött.

Mészáros Zalán, aki fantasztikusan kézben tartotta a csapatát: - Azért örülök nagyon a győzelemnek, mert úgy érzem, sokan leírtak bennünket. Mindenkit esélyesnek tartottak, csak bennünket nem. Megérdemelten győztünk, ugyanakkor ma még ünnepelünk, de hétfőtől már a bajnoki rájátszásra készülünk. Még annyit: utcára nyílik a kocsmaajtó... Mert hiszen a mi boldogságunk is határtalan!

Sztojan Ivkovics, aki továbbra is csak álmodhat az aranyéremről: - Örülök, hogy sportszerű keretek közt zajlott a kupadöntő. Gratulálok a paksiaknak.

Terrence Davis, a finálé hőse: - Nagyon boldog vagyok, fantasztikus érzés kupagyőztesnek lenni. Jól ment, de ez nem az én sikerem volt, hanem a csapaté, amely kiszolgált. Remélem, nem ez lesz az idény utolsó aranya számomra!
Forrás:
http://www.hunbasket.hu/mk_d.htm
http://nsport.westel900.net/iiop/sport?show=Story&issue=10965&story=59450

Forrás: Paksi Polgár
Csodálatos kaposvári hétvége

Kimondva, kimondatlanul: leírták őket. Az országos sportnapilap például azt vetette papírra a Kaposvár és a Körmend csatájáról szólva, hogy azon a derbin "a két jelenlegi legjobb magyar együttes csap össze". Mellesleg játszik ugyan az Atomerőmű és az Albacomp is, de hát "a bajnokság alapszakaszának első két helyéi végzett klub" ütközete mégiscsak más.
Más, de közel sem minden. Az utolsó két rangadóját magabiztosan megnyerő Atomerőmű SE ugyanis nem csak azért utazott Somogyországba, hogy "kilegyen' a mezőny. Az persze igaz, hogy - ha az egész alapszakaszban nyújtott topmeccseket nézzük - nem mi voltunk az első számú esélyesek: Csakhát az is az igazsághoz tartozik; hogy a négyes döntőben egy meccsen dől el: ki jut tovább, így pedig mind a négy gárda befuthat.
Az Albacomp elleni mérkőzés első félideje után aztán elég messze kerültünk a döntőtől. Vígh és Kékesi uraknak (a két bírónak) ebben nagy szerepe volt, ám önbecsapás lenne azt állítani, hogy a mieinken semmi sem múlott. Megzavarta -a paksi fiúkat az a közjáték is, mely - pláne; ha egy kupaelődöntőben fordul elő, mint esetünkben -, legalábbis elgondolkodtatja az embert. Este volt (fél nyolc), ez tény, de egy ilyen rangos eseményen talán nem kellene megtörténnie, hogy 7-7 helyett 9-3 álljon a táblán... Parkert egyébként képtelenek voltunk tartani, egymaga dobta az Albacomp első negyedbeli 27 pontjának több mint felét (15). A mieinknél Mészáros tartotta a frontot (7/3), a két észak-amerikai, Madison és Davis négy duplát és két büntetőt jegyzett. A második negyedben igazi "Húzd meg, ereszd meg!"-et játszott a két csapat. Elment, az Alba, felzárkózott az Atom, aztán újfent az Albán volt a sor. Sajnos épp ez utóbbi fázisban ért véget a félidő, de a hullámzó játék láttán reméltük: nem dőlt el a döntőbe jutás kérdése.
Hasonló volt a harmadik játékrész koreográfiája, mint a másodiké - azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy itt a Paksé volt a hajrá: 51-59-ről 60-61-re módosult az állás. A záró két perc tehát nagy fordulatot hozott. Érsek és Madison tripláinak paksi és kaposvári egyaránt örült.
A befejező tíz minutum már fesztivált - tartogatott számunkra. Átvette a vezetést a Fodor-csapat, s a közönségtől hajszolva egyre inkább növelte előnyét a magába roskadó riválissal szemben. Parker elszürkült, s tőle a stafétabotot senki sem vette át. Madison ezzel ellentéten szárnyalt, egyre lejjebb taszajtva a fehérváriakat a lejtőn: A meccs után óriási .ünneplésben részesítek az ezt teljes mértékben megérdemlő csapatot, s abban bíztunk, megbánják még a hazaiak, hogy a mieinknek szorítottak az elődöntőben.
A Kaposvár elleni döntő azonban nem indult jól. Nehézségeink voltak támadásban és védekezésben egyaránt, ám a hibák nagy része 10-20-nál egy csapásra elillant. Malison tiszta dobóhelyzetből, Mészáros pedig futtából vágott be egy hármast. A Paksnak tulajdonképpen ekkor kezdődött a meccs, ekkor pörögtek fel játékosok a kellő , fordulatszámra, s innentől kezdve már partiban voltak a somogyiakkal. Nem engedték meglépni Halimicséket, ott Loholt az Atomerőmű a vendéglátók mögött, többször előtt is. Hiába várta a hazai publikum, majdcsak leszakad a Paks, majdcsak elhúznak Ivkovicsék. 40-41-ről ugyan 47-41-re "megléptek", ám a félidei ötpontos hátrány mint a jégkocka a nyári melegben, úgy elolvadt. Ami viszont zavarta az összképet: sokkal több hibát kapott ekkortájt a Paks, mint ellenfele. Érsek és Mészáros is négy faulttal állt, Jurgilast pedig ki is szórtak a záró felvonás előtt. A felek 63-63-ról vágtak neki az utolsó tíz percnek, mely az Albacomp elleni bravúrnál is nagyobb diadalt hozott. Kipontozták ugyanis Cziglert is, ám amit az ASE eztán védekezésben előadott, az frenetikus volt. A triplakirály Halimics Davis-szel a nyakán teljesen elbizonytalanodott, míg a többiek a négy zónázó paksi gyűrűjében vergődtek. A kiegyensúlyozottságáról híres Kaposvár ezek eredményeként 24%-osan dobott mezőnyből, a szerzett Labdákból pedig rendre leindították a piros-kékek őket. A második félidőben összehozott 65%-os paksi dobóstatisztika éppen arra volt elég, hogy húsz perc alatt az Alba után a hazai pályán játszó Kaposvárra is tizenhét egységet verjünk rá, ami önmagáért beszél, s mutatja, hogy a Paks igazi CSAPATKÉNT küzdött, s erőnlétben, valamint lelkileg is ellenfelei fölé nőtt. A győzelem - ahogy mondani szokás - sporttörténeti, hiszen paksi csapat nem nyert még magyar kupát. A nagyszerű eredményt vasárnap hajnalba nyúlóan ünnepelte csapat és közönség az ASE-csarnokban, s ha a bajnoki rájátszásban is hasonló erényeket csillogtatnak Érsekék, mint Kaposvárott, akkor aztán tényleg az "utcára nyílik a kocsmaajtó".

-paksy g.-

 

PaksNET online információk