A Paksi Atomerőmű Rt. szakemberei 2003. április 11-e óta – a napi üzemeltetési és karbantartási feladatok ellátása mellett – azon dolgoznak, hogy az üzemzavar következményeinek elhárítását és a 2. blokk újraindítását előkészítsék. Munkájukban egyértelmű prioritást élvez a biztonság ügye.

Hét hónap elteltével az erőmű vezetése és kollektívája elmondhatja: a nehezén már túl vagyunk!
Pakson le kívánják zárni az események áprilistól tartó első szakaszát. A most kezdődő második szakaszt - az erőmű szándéka szerint - remélhetőleg a nyugodt, külső hatásoktól mentes munkakörülmények megléte és a jól megtervezett műszaki elhárítás-technikai folyamat fogja jellemezni.

Az üzemzavar megtörténte óta igen széles körű információáramlás folyik, amelyet jól jellemez, hogy a paksi atomerőműről több mint 12 ezer sajtómegjelenés történt, amelynek túlnyomó többsége objektív, pontos, tényszerű, és ezért külön köszönettel tartoznak a magyar sajtó munkatársainak - mondotta Kováts Balázs, a Tájékoztató és Látogató Központ főosztályvezetője. A paksi atomerőmű az első időszakban naponta, azóta pedig hetente találkozott a sajtó munkatársaival, a technika lehetőségeit használva egyidejűleg Budapesten és Pakson. Elérkeztek az 50. sajtótájékoztatóhoz!

A budapesti Sofitel Atrium Budapest Hotel Bellevue termeiben került megrendezésre az áprilisi üzemzavart követő szakaszzáró, 50. országos sajtótájékoztató, amelyen Dr. Kocsis István vezérigazgató úr számolt be a média képviselőinek az atomerőművel kapcsolatos eseményekről.

A jövő feladataira koncentrálnak a Paksi Atomerőmű szakemberei. Lezárult az áprilisi üzemzavart követő munkaszakasz, amely a stabilizálást, a körülmények vizsgálatát és a következmények felszámolásának előkészítését tartalmazta - jelentette ki Dr. Kocsis István, a PA Rt. vezérigazgatója az, erőmű sajtótájékoztatóján. Legfontosabb feladatuk jelenleg a helyreállítás előkészítése, megtervezése, engedélyeztetése, ezt követően annak szervezése és végrehajtása a munkában részt vevő orosz TVEL céggel és az Országos Atomenergia Hivatallal közösen.

„Az atomerőmű műszaki állapota, vezetése és szakemberei megfelelnek mindazon követelményeknek, amelyek szükségesek az atomerőmű biztonságos üzemeltetéséhez, a blokkok teljesítményének növeléséhez és az üzemidő meghosszabbításához" - hangsúlyozta Dr. Kocsis István az erőmű szakaszzáró sajtótájékoztatóján, ahol azokkal az újságírókkal találkozott, akik az elmúlt hónapokban tudósítottak a paksi eseményekről.

Természetesen az atomerőműnek idén is voltak kiemelkedő eredményei, példamutató kezdeményezései, a média és a közvélemény azonban - érthető módon - elsősorban az üzemzavarral foglalkozott. 2003. április 10-én éjszaka a műszerek radioaktív nemesgáz megjelenését észlelték a Paksi Atomerőmű 2-es blokkjánál. Az azonnali vizsgálatok megmutatták, hogy ennek forrása a francia-német cég, a FRAMATOME ANP által ideiglenesen odatelepített, a fűtőelemek tisztítására szolgáló tartály, amely a reaktor melletti aknában helyezkedik el. Nem mindig tűnt ki a tudósításokból, hogy sem reaktorbalesetről, sem a blokk berendezéseinek üzemzavaráról nincs szó. A tisztítótartály fedelének leemelése előtt a bekövetkezett eseményt a Nemzetközi Nukleáris Esemény Skálán a 2. fokozatba sorolták az atomerőmű szakemberei, amelyet jóváhagyott a hatóság is. A fedél eltávolítása után új ismeretek birtokába jutottak, amelyek alapján a besorolást 3. fokozatúra, súlyos üzemzavarra módosították. Megállapították, hogy a tartályban tisztított harminc üzemanyag-kazetta megsérült, deformálódott, a továbbiakban már nem használható. A nukleáris biztonság az üzemzavar teljes ideje alatt, és azt követően is szavatolva volt. Statisztikai adat, hogy az elmúlt 10 évben a világon összesen 29 hasonló besorolású üzemzavar történt különböző nukleáris létesítményekben, vagy radioaktív anyagok használata során.

Az Országos Atomenergia Hivatal és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség egybehangzó értékelése szerint az üzemzavart tervezési hiba okozta. Az ezzel kapcsolatos felelősség a tisztítótartályt tervező, gyártó és működtető francia-német céget terheli. Mindkét jelentés megállapítja azonban, és ezzel az atomerőmű képviselői is egyetértenek, hogy a paksi szakembereket is felelősség terheli az ellenőrzések hiányosságai miatt. Ebből a tapasztalatból okulva az atomerőmű vezetői intézkedéseket tettek olyan munkakörnyezet létrehozására, amely biztosítja, hogy üzemzavar még külső vállalkozó hibájából se fordulhasson elő többé.

„Az üzemzavar egyik legfontosabb tapasztalata, hogy azt is megmutatta, milyen kiemelkedő szerepet játszik a Paksi Atomerőmű a hazai áramellátásban, és mekkora kiesést jelent a kapacitás bármilyen csökkenése " - hangsúlyozta Dr. Kocsis István. A 2-es blokk reaktora ugyan nem sérült, de mivel a tisztítótartály a fűtőanyag-szállítás útvonalában áll, ezért a szakemberek keresik a biztonságos és műszakilag is legmegfelelőbb megoldást a blokk újraindítására.

Az üzemzavar elhárítására és a helyreállításra kiírt pályázaton a szakértők az orosz TVEL cég megoldását találták a legbiztonságosabbnak és legmegfelelőbbnek. A teljes munka négy szakaszából a szakemberek jelenleg az elsőn dolgoznak: biztonsági szempontból megalapozzák és megtervezik a helyreállítást. Ezt követően az Országos Atomenergia Hivatal engedélyezi a munkálatokat és az egyes berendezéseket, amit újabb ellenőrzések, és az egyes eszközök legyártása, szerelése követ. A munkálatok inaktív körülmények közötti begyakorlása után, végső lépésként eltávolítják a sérült kazettákat a tisztítótartályból. A jelenlegi tervek szerint erre legkorábban 2004. második felében kerülhet sor, az engedélyezési eljárás ütemétől függően.

Az üzemzavart követő 50. sajtótájékoztatón megjelent P. I. Lavrenyuk úr a TVEL elnökhelyettese, aki bemutatta a nagy múltú, komoly tapasztalatokkal és referenciákkal rendelkező vállalatot, egyúttal felvázolta az elhárítási munkák menetét:

A TVEL és a PA Rt. képviselői 2003. szeptember 9-én a két ország miniszterelnökének jelenlétében írta alá a paksi atomerőmű 2-es blokkja üzemanyag-kazettáinak tisztítása során április 10-én történt üzemzavar elhárításáról szóló szerződést.

- A Kurcsatov Intézet szakértői a paksi atomerőmű által a rendelkezésünkre bocsátott adatok és információk alapján elvégezték a 2-es blokk 1-es aknájában kialakult helyzetelemzését. Ezek alapján kijelenthető, hogy a helyzet teljesen stabil, kontrol alatt van, és ez mind lehetővé teszi, hogy a Kurcsatov Intézet szakemberei elvégezzék azokat a számításokat, amelyek még szükségesek a projekt megvalósítását célzó műszaki gazdasági elemzések határidőre történő kidolgozásához.

2003. december 16-ig az általunk közösen aláírt szerződés értelmében a Paksi Atomerőmű részére átadjuk azt a műszaki-gazdasági leírást, amely pontosan körvonalazza, részletezi a technológiát. Ezt egyeztetetjük a paksi atomerőmű szakértőivel - erre két hónap áll rendelkezésünkre - és a végleges egyeztetést követően az anyagot előterjesztjük engedélyeztetés céljából az OAH-nak.

Ezekkel a munkákkal párhuzamosan folyik a felszámoláshoz szükséges felszerelések, kiegészítő szerszámok, műszerek gyártástervének kidolgozása, melyek alapvetően szükségesek a projekt megvalósításához. Értelemszerűen a fentiek gyártására akkor kerül sor, ha a technológiára megkapjuk a nukleáris hatóság engedélyét.

Ugyanakkor a fenti munkákkal párhuzamosan elkészítjük a 2-es blokk 1-es akna makettjét a Dimitrovgrádi Atomreaktorok Kutató Intézetben, ahol felkészítjük a megfelelő gyakorlatok segítségével a tényleges elhárítási munkákban résztvevő személyzetet.
Feltételezzük, sőt mi több valószínűsítjük, hogy ebben a felkészülési szakaszban nem csak az illetékes orosz szervezetek szakértői fognak részt venni, hanem bevonjuk ebbe a paksi atomerőmű azon személyzetét is, akik majd együttműködve az orosz vállalatok szakértőivel személyesen részt vesznek a következmények felszámolásában, a sérült üzemanyag-kazetták eltávolításában.

A 2-es blokk üzemzavar következményeinek elhárításában részt vevő orosz vállalatok szakemberei tisztában vannak az előttük álló feladatokkal. A technológia ismert részükre, a megvalósítandó feladatok ismertek, az elkészült előzetes ütemtervet megvalósíthatónak tartjuk, és bátran kijelenthetjük, hogy minden körülmények között vállalt kötelezettségeket megfelelően, biztonságosan, megbízhatóan, határidőre teljesítjük.

A nemzetközi tenderen elnyert projektet nem egyszerű kereskedelmi akciónak, nyereséget célzó feladatnak tekintjük, hanem 20 évnél régebbi múltra visszanyúló együttműködés folytatásának, amelyben igenis műszaki segítséget kívánunk nyújtani a rendelkezésünkre álló tapasztalatok alapján. Meg vagyunk győződve arról, hogy az orosz szervezetek által vállalt kötelezettségeket határidőre a kölcsönösen egyeztette ütemtervben elfogadott határidőkre maradéktalanul, és sikeresen teljesítjük – mondotta a TVEL elnökhelyettese.

Az üzemzavar nem kérdőjelezi meg a Paksi Atomerőmű jövőjét, ugyanakkor az elmúlt hónapokban számos olyan szempont felmerült, amelyek megválaszolása higgadt döntéseket igényel. Tisztán kell látni, hogy a hazai energiatermelésben nincs alternatívája az atomenergiának: a paksi létesítmény az ország áramszükségletének 40 százalékát fedezi, ráadásul az egyéb erőművekkel összehasonlítva itt a legolcsóbb az áramtermelés. A gazdasági szempontokat természetesen megelőzik a biztonság kérdései: az elmúlt két évtized 29 nemzetközi ellenőrzése megerősítette, hogy az atomerőmű teljes mértékben megfelel a nemzetközi és az uniós normáknak. A Paksi Atomerőmű szakemberei biztosak abban, hogy folytatható és szükséges az atomerőmű üzemidejének 2001-ben elhatározott meghosszabbítása és a blokkok teljesítményének növelése. A tervek megváltoztatását semmi sem indokolja, hiszen az üzemzavar nem érintette a blokk reaktorát és berendezéseit. A paksi létesítményt a műszaki biztonsága, munkatársainak szakértelme továbbra is a világ atomerőműinek élvonalába sorolja.

Az ország energiaellátási biztonságán túl létfontosságú, hogy a lakosság bizalommal forduljon az atomerőmű felé, és támogassa annak működését. Az évi rendszerességgel végzett közvélemény-kutatások hosszú évek óta azt mutatják, hogy a magyar lakosság elfogadja és támogatja a Paksi Atomerőművet, és tisztában van annak kiemelkedő gazdasági szerepével. A bizalom szintje 13 éve nagyon szűk sávban, 63 és 73 százalék között mozog, ami nemzetközi viszonylatban is rendkívül magas. Az üzemzavart követő felmérések megmutatták, hogy ez az érték nem változott, sőt az eddigi legmagasabb szintet, 73 százalékot ismételte meg. Az erőművel kapcsolatos racionális megítélések nem változtak, egyedül a biztonsági előírások iránti bizalom mutatott csökkenést az üzemzavar hatására. Az atomerőműnek az elkövetkezendő években tettekkel kell meggyőznie a lakosságot, hogy a rendkívül szigorú biztonsági előírások továbbra is elsődlegesek.

A racionális jövő

A Paksi Atomerőmű jövőjéről szóló döntési javaslatok mérlegelése során az erőmű szakemberei, energetikai, gazdasági és környezeti szakértők az alábbi elsődleges szempontokat állapították meg:

Biztonsági szempontok
Rendkívül szigorú nemzetközi normák határozzák meg az atomerőművel szemben támasztott biztonsági követelményeket. A Paksi Atomerőműben az elmúlt két évtizedben 29 nemzetközi vizsgálatot folytattak le, és ezek kivétel nélkül megerősítették, hogy az erőmű biztonsága mind műszaki, mind szakembereinek felkészültsége szemport fából világszínvonalú, és teljes mértékhere megfelel az EU csatlakozási elvárásoknak.

Továbbra is elsődleges szerepet kap a nukleáris biztonság, mind az üzemeltetés és karbantartás, mind a jövőkép kialakítása és megvalósítása során.

Környezeti szempontok
Az atomerőműve villamosenergia-termelés technológiája nem terheli a környezetet a hagyományos erőművek káros kibocsátásaival, nem kerül a légkörbe por, pernye, kéndioxid, nitrogén-oxidok és széndioxid. A paksi erőmű nem fogyaszt oxigént, nem járod hozzá az üvegházhatás erősödéséhez. A radioaktív hulladékok elhelyezése biztonságosan megoldható, az erre irányuló program eredményesen halad.

Lakossági szempontok
Az atomerőmű nem működhet, és nem valósíthatja meg fejlesztési törekvéseit a magyar lakosság támogatása nélkül. Felmérések tantisága szerint világviszonylatban is kiemelkedő a lakosság bizalma a paksi létesítmény iránt, amely hosszú évek óta a 63 és 73 százalék közötti szűk sávban mozog. Ez ad társadalmi legitimitást Magyarországon az atomenergia békés célú alkalmazásának.

Gazdasági szempontok
A Paksi Atomerőmű kiemelt szerepet játszik a hazai energiaellátásban, az itt termelt elektromos áram önköltségi ára jóval alacsonyabb a hagyományos erőművek által termelt áram áránál. Pakson termelik a hazai áramszükséglet 40 százalékát. A hagyományos energiahordozók külföldről való beszerzési lehetősége korlátozott és bizonytalan. A villamosenergia-importot a kis távvezeték-kapacitás jelentősen behatárolja.

Döntések a jövőről

A Paksi Atomerőmű 1-es blokkjának - az elsőként üzembe helyezett blokknak - eredetileg tervezett üzemideje 2012-ben lejár. Ez az üzemidő azonban, megfelelő biztonsági és műszaki intézkedések, fejlesztések segítségével további 20 évvel meghosszabbítható, mint azt számos más atomerőmű példája mutatja a világban. Ennek érdekében 2001-ben elfogadták a Paksi Atomerőmű jövőképét, amelyet három lényeges kérdéskör határoz meg:

• Biztonságos üzemeltetés
2002. végén lezárult az a biztonságnövelő program, amelynek eredményeként a paksi létesítmény minden vonatkozásban megfelel a fejlett ipari országokban működő hasonló korú atomerőművek biztonsági szintjének. Az áprilisi üzemzavar nem köthető sem az energiatermelő alaptechnológiához, sem annak rendszereinek és berendezéseinek biztonságához, így az üzemzavar nem érinti sem a blokkok biztonságát, sem a jövőképben meghatározott egyéb alapelveket.

• Teljesítménynövelés
A blokkok teljesítménynövelését részletes műszaki, biztonsági és gazdasági elemzések előzték meg, amelyek megmutatták, hogy megfelelő technológiai fejlesztések mellett mintegy 8 százalékkal emelhető meg az egyes reaktorok teljesítménye. A szükséges átalakítások során természetesen elsődleges szerepet élvez a biztonsági követelmények és korlátok betartása. A teljesítménynövelés a tervek szerint 200-2008 között valósul meg.

• Üzemidő-meghosszabbítás
A korábbi évek körültekintő és részletes vizsgálatai azt igazolták, hogy nincs biztonsági, környezetvédelmi, műszaki vagy gazdasági akadálya annak, hogy az atomerőmű az eredetileg tervezett 30 éven túl még legalább 20 évig üzemeljen. Az élettartam-növelés az üzemeltetési engedély megújítását igényli. Ennek első lépése az érintett hatóságok elvi engedélyeinek beszerzése, legkésőbb az üzemidő lejárta előtt öt évvel, vagyis 2007-ig.

Képriport a sajtótájékoztató helyszínén