|  KÁRMÁN TÓDOR [Budapest,
1881.05.11. – Aachen, 1963.05.07.] gépészmérnök, az aerodinamika
világhírű művelője. Nevét itthon és külföldön iskolák viselik,
ahogy a Holdnak és a Marsnak egy-egy krátere őrzi emlékét.
2004. október 23-ától szobra – Farkas Pál szobrászművész alkotása
– a Paksi Atomerőmű Rt. parkjában áll.
A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság ekképpen kíván méltó emléket
állítani Kármán Tódornak, a világhírű tudósnak, akiről a mozgó
hajó mögött keletkező örvénysor törvényét nevezték el. Neve
összeforrott a világ első katonai helikopterének, a PKZ-nek
(Petróczy, Kármán, Zurovecz) a kifejlesztésével. Megoldotta
a hangsebességen felüli repülés műszaki problémáit – eredményei
kapcsán Kármánt a hangsebességen felüli repülés atyjának nevezik
– és szintén őt tartják a rakétatechnika egyik úttörőjének.
42 évvel ezelőtt, 1962. október 22-én avatták a Budapesti
Műszaki Egyetem díszdoktorává. Erről így vélekedett: „Nem
tudom, hogy hányadik, mert sokat kaptam már, de nagyon megindított
s azt mondtam – amit nem szabad tudni a többinek –, sok kitüntetést
kaptam, de ez az, amely a szívemhez legközelebb áll.”
Életének utolsó évében, 1963-ban megkapta az Amerikai Egyesült
Államok legmagasabb tudományos kitüntetését, a Nemzeti Tudományos
Érmet, melyet az Egyesült Államok elnökétől vehetett át.
A paksi atomerőmű Kármán számos elméleti és kutatási eredményét
felhasználja. A szilárdságtan, a képlékenyalakítás, a kristályrács-szerkezet,
a súrlódási áramlási ellenállás, a hőátadás és az áramlási
ellenállás összefüggésének vizsgálatában általa feltárt törvényszerűségek
ismerete mind-mind nélkülözhetetlenek az atomenergia békés
célú felhasználásában. A Paksi Atomerőmű Rt. ezért is gondolta
úgy, hogy a világszerte híres magyar tudós emlékére „Kármán
Tódor – a fizika és a környezet viszonya” címmel közép- és
felsőfokú oktatási intézményekben tanuló fiatalok számára
pályázatot ír ki.
„Ezzel a pályázattal is szeretnénk méltó emléket állítani
Kármán Tódor munkásságának, a következő generáció támogatásával
pedig biztosítani a jövő műszaki utánpótlását” – mondta dr.
Kocsis István, a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója.
 A
videófilm 2004.10.23-án készült, ahol Kocsis István, a PA
Rt. vezérigazgatója avatta fel Kármán Tódor (1881-1963), az
aerodinamika terén világhírt szerzett tudós bronzszobrát az
atomerőmű szoborparkjában. A digitális videó lejátszásához
ajánlom a Microsoft Windows
Media Player 9-es verzióját. Ha a videófilm nem indulna
el, akkor a Windows Media Player 9-hez szükséges codec innen
letőlthető. A codec mérete ez esetben kb. 850 KB. A PaksNET
által készített videófilm mérete 9.4 MB, az ideje: 3:38 perc.
Képriport a szoboravatásról:
A
fényképen dr. Kocsis István, a PA Rt. vezérigazgatója; dr.
Kroó Norbert, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára;
dr. Molnár Károly, PA Rt. Igazgatóság elnöke; Túrczi Dávid,
a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium diákja; és dr.
Székelyné Pásztor Erzsébet, kommunikációs vezetője.
Dr.
Kocsis István vezérigazgató úr ünnepi beszéde közben
A
bronzszobrot dr. Kocsis István vezérigazgató úr és dr. Kroó
Norbert, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára
leplezte le.
Farkas Pál szobrászművész alkotása, a Kármán Tódor világhírű
magyar tudós mellszobra
Az
ünnepség során egy 1962. október 22-i hangfelvétel bejátszására
is sor került, amelyben a Budapesti Műszaki Egyetem tiszteletbeli
díszdoktorrá avatásának alkalmából Kármán Tódor kifejtette:
„ ... sok kitüntetést kaptam, de ez az, amely a szívemhez
legközelebb áll”.
Kármán
Tódor - [Budapest, 1881.05.11. - Aachen, 1963.05.07.] az aerodinamika
világhírű tudósa volt, aki megalkotta az áramlásba helyezett
testek mögött fellépő örvénysor elméletét, és megoldotta a
hangsebességen túli repülés műszaki problémáit.
Kármán
Tódor - Forrás: Internet
Az apja, a kiváló pedagógus és művelődéspolitikus, Kármán
Mór (1843-1915) által alapított Főgimnáziumban (ma Trefort
utcai Gimnázium) érettségizett, majd a József Műegyetem
hallgatója lett, ahol 1902-ben kapott gépészmérnöki
oklevelet.
1906-ban a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjával
Németországba, a göttingeni egyetemre került. Itt alkotta
meg kihajlási, majd az áramlásba helyezett testek mögött
fellépő örvénysor elméletét. Ezt a jelenséget a tudomány
Kármán-féle örvénysornak nevezi.)
1912-ben az aacheni Műegyetemen tanszékvezető professzorrá
nevezték ki. Itteni munkáját félbeszakította az I. világháború.
A háború alatt fejlesztette ki a világ első katonai
helikopterét (PKZ helikopter) Petórczy Istvánnal és
Zurovecz Vilmos repülőmérnökökkel.
A háború után visszatért Aachenbe, ahol 1930-ig dolgozott.
Alapítója és vezetője volt az Aerodinamikai Intézetnek,
amely rövid idő alatt a repüléstudomány kutatóközpontjává
vált.
Közben Pasadenában (USA) előadásokat tartott, 1930-ban
ide költözött, és a hangsebesség feletti repüléssel
foglalkozott. 1936-ban rakétakutató csoportot alapított,
amely 1944-ben Jet Propulsion Laboratory (sugárhajtás-laboratórium)
néven önállósult. Itt fejlesztették ki az 1950-es évek
elején az amerikai szárazföldi hadsereg első ballisztikus
irányított rakétáját. Megoldotta a hangsebességen túli
repülés műszaki problémáit, a rakétatechnika egyik úttörőjének
tekintik.
1951-től a NATO Repülésügyi Kutató és Fejlesztő Intézetének
(AGARD) volt az elnöke.
1963-ban kapta meg az Egyesült Államok elnökétől a legnagyobb
amerikai tudományos kitüntetést, a Nemzeti Tudományos
Érmet. A Holdon és a Marson egy-egy kráter őrzi nevét.
Az első katonai helikopter (PKZ)
Kármán Tódor átveszi a kitüntetést John F. Kennedy-től
|
Kármán Tódor - Magyar Életrajzi
lexikon - Forrás: Internet
Kármán Tódor (Bp., 1881. máj.
11. – Aachen, 1963. máj. 7.): gépészmérnök, az aerodinamika
világhírű művelője. ~ Mór fia. Oklevelét 1902-ben
szerezte a bp.-i műegy.-en. Schimanek Emil és Bánki
Donát mellett tanársegéd, 1906-tól Göttingenben Prandtl
hallgatója, később tanársegéde. Felfedezte a mozgó
hajó mögött keletkező, később róla elnevezett örvénysor
törvényét. 1912-ben Aachenbe hívták meg tanárnak,
egyben megbízták az Aeronautikai Kutató Intézet megszervezésével,
majd vezetésével. Az I. világháború idején a fischamendi
repülőtelepen szerkesztette meg. Petróczy Istvánnal
és Zurovecz Vilmossal együttesen (PKZ helikopter)
a könnyen sebezhető kötött léggömbök helyettesítésére
kötéllel rögzített helikopterét. A Tanácsköztársaság
idején a Műegy. meghívott előadója volt, s az Oktatásügyi
Népbiztosság felsőoktatási osztályán a mérnökképzés
reformjának előkészítésén dolgozott, erőteljesen szorgalmazta
a műszaki felsőoktatás korszerű matematikai megalapozását.
1919-ben visszatért Aachenbe. 1926-ban a California
Institute of Technology a Pasadenában létesítendő
Guggenheim Aeronautical Laboratory megszervezésére
hívta meg. 1930-ban a fasizálódó Németo.-ot elhagyta,
s a pasadenai intézet ig.-ja lett. Tudományos munkásságát
több mint száz tanulmánya és könyve őrzi. Megalkotta
a határfelület elméletét, ezzel kapcsolatban a szárnyfelület
alakítása és méretezése elméletét hangsebességen felüli
repüléshez. Eredményei miatt ~t a hangsebességen felüli
repülés atyjának nevezik. Fontos eredményeket ért
el a szilárdságtan, képlékeny alakítás, kristályrács-szerkezet,
súrlódási áramlási ellenállás, a szilárd rakétahajtóanyagok,
a hőátadás és áramlási ellenállás összefüggése vizsgálatában,
valamint a magnetohidrodinamikában. A NATO repülőügyi
kutatási és fejlesztési elnöke volt. Számos amerikai,
európai és ázsiai egy. és műszaki egy., 1962-ben a
bp.-i Műszaki Egy. is tb. doktorává avatta: 1963-ban
megkapta az USA legnagyobb tudományos kitüntetését,
a First National Medal of Science-t. Tulajdonosa a
Prandtl-emlékgyűrűnek, a Watt International Medalnak
és a Gauss-éremnek. Főbb művei valamennyi világnyelven
megjelentek. – M. Advances in Applied Mechanics (K.
T. szerkesztésében); Mathematical Methods in Engineering
(M. A. Biot-val közösen, New York-London, 1939); Colletted
Works of Theodore von Kármán (New York, 1956); Matematikai
módszerek műszaki feladatok megoldására (Bp., 1963).
– Irod. A magyar műszaki értelmiség és a Műegyetem
a Tanácsköztársaság idején (Bp., 1960); Nagy Ernő:
K. T. (Élet és Tud. 1962. 43. sz.); Fonó Albert: K.
T. (Fiz. Szle, 1963. 8. sz.); Varga József: K. T.
(MTA Műsz. Tud. Oszt. Közl., 1964.)
|
Kármán Tódor
- Régi fényképek - Forrás: Internet
Fizikai
Szemle: Kármán Tódor és a rakétatechnika - Forrás: Internet
PaksNET online információk
|