Ifjúság,
térségi jövő, atomenergia
Tájékoztató a Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetemen folyó nukleáris szakirányú
mérnökképzésekről, a Paksi Atomerőmű Rt. és a BME együttműködéséről
Az ország energiaszíve tovább
működik
A paksi atomerőmű meghatározó létesítménye
a magyar villamosenergia-rendszernek, mintegy 40%-kal
részesedik a hazai termelésből. 1983 óta működik a magyar
kézben lévő, állami tulajdonú nagyteljesítményű erőmű,
amely a közszolgáltatást, elsősorban a lakosság és a
közintézmények áramszükségletét biztosítja.
A hazai erőművek közül Pakson termelik a legolcsóbban
a villamos energiát, 2004-ben egy kilowattórát 8 forint
30 fillérért. A paksi blokkok gazdaságos működése jelentős
mérséklő hatással van az energia fogyasztói árára és
az inflációra. Az erőmű környezetkímélő módon állítja
elő az energiát, nem bocsát ki a légkört károsító gázokat.
Ha a paksi létesítményt korszerű széntüzelésű erőművel
helyettesítenék, akkor évente 10 millió tonna szén-dioxid
kerülne a levegőbe, és egyúttal elfogyasztaná az összes
hazai erdő oxigéntermelését.
A paksi atomerőmű biztonsága minden vonatkozásban megfelel
az Európai Unióban működő, hasonló korú atomerőművekének.
Ezt a tényt a Nyugat-Európai Nukleáris Hatóságok Szövetségének
részletes ellenőrző vizsgálata állapította meg.
A paksi blokkok hosszú távú működtetése nemzeti érdek.
Nincs más olyan reális megoldás, amely a következő évtizedekben
gazdaságosan, környezetkímélő módon és folyamatos ellátási
megbízhatósággal pótolni tudná a paksi energiatermelést.
A Paksi Atomerőmű Rt. vezetése, átérezve az ország energiaellátása
iránti
felelősségét, olyan döntést hozott, hogy a nukleáris
biztonság magas színvonalának megőrzése mellett 20 évvel
meg kívánja hosszabbítani a blokkok üzemidejét, a 2030-as
évek közepéig. A döntés biztonsági, környezetvédelmi,
műszaki és gazdasági vonatkozásban is megalapozott.
Az erőmű szakemberei megkezdték a törvény által előírt
hatósági engedélyek beszerzését, és egyúttal a felkészülést
az üzemidő meghosszabbítására. Állami támogatást, központi
pénzügyi forrásokat az erőmű nem vesz igénybe az üzemidő-hosszabbítás
megvalósításához. A tervek szerint Pakson tovább dolgozik
az ország energiaszíve. Mindannyiunkért!
A jövő kulcsa a jól felkészült
szakember
A paksi atomerőmű biztonságos és
gazdaságos üzemeltetését magasan kvalifikált szakembergárda
irányítja. Az atomerőmű mellett számos hazai kutató-,
fejlesztő-, tervező és gyártó intézmény és cég tevékenysége
szükséges a magyar nukleáris energetika jelenének és
jövőjének biztosításához.
A 70-as években megalapozott, majd a 80-as években kifejlődött
magyar nukleáris iparág sok ezer fiatal számára biztosított
egyedülálló szakmai fejlődési lehetőséget, stabil karriert
és biztos megélhetést. Az erőmű üzembe helyezését, majd
azt követően az üzemeltetést végző "csikócsapat"
több mint negyedszázados útját sikerek és elismerések
szegélyezik, de ugyanakkor többségük ma már a megérdemelt
nyugdíjas évekre gondol.
Az erőmű berendezéseivel és technológiájával együtt
korosodó személyzet számára még hátra van egy komoly
feladat: a hosszú évek alatt megszerzett tudását, összegyűjtött
tapasztalatát át kell adnia annak a fiatal generációnak,
amely képes lesz az erőmű meghosszabbított üzemideje,
azaz az elkövetkező 25-30 év alatt ugyanolyan, vagy
még jobb eredménnyel működtetni az erőművet, mint a
jelenlegiek.
Az erőmű műszaki megújítása olyan hatalmas, innovatív
tevékenység, amely nem oldható meg a tudományos, mérnöki
kiszolgáló ipari háttér feladathoz való felnövése nélkül,
ezért az erőmű vezetése tudatában van annak, hogy saját
érdekében támogatnia kell annak a magyar felsőfokú képzési
kapacitásnak a fennmaradását és fejlődését, amely a
mérnöki utánpótlást biztosítani tudja az erőmű mellett
a teljes ipari és tudományos háttér számára.
Az erőmű biztos jövőt és fejlődést biztosít a jelenlegi
és jövőbeli munkavállalóinak, s a napirenden levő generációváltás
miatt az átlagosnál ígéretesebb karrierlehetőséget tud
felkínálni a jól képzett, műszaki, gazdasági érdeklődésű
fiatalok számára. A tudatosan gondozott szakmai karrier
út a fiatal szakembert az életpályán előrehaladva egyre
nagyobb szakmai kihívások elé állítja, de ezzel párhuzamosan
egyre nagyobb erkölcsi és anyagi elismerést is biztosít
számára. A fiatal szakemberek a biztos és tartós egzisztencia
tudatában tervezhetik jövőjüket, amelyhez jelentős mértékben
hozzájárul a részvénytársaság jól kiépített, széleskörű
juttatási rendszere.
Az atomerőmű versenyképes javadalmazási csomagot biztosít
az alkalmazottai számára, amelyben a bérjellegű juttatási
formákon túl (alapbér, bérpótlékok, 13. havi fizetés,
nyugdíj és egészségpénztári befizetés) jelentős a béren
kívüli juttatások köre is. A fiatal pályakezdők számára
a részvénytársaság életkezdési támogatást, vissza nem
térítendő lakásvásárlási, építési támogatást, kamatmentes
vagy kedvezményes kamatozású lakásvásárlási, építési
kölcsönt nyújt, továbbá ideiglenes jelleggel szálláslakást
biztosít. Támogatja és szervezi a munkavállalók és családtagjaik
üdültetését, figyelembe véve a pihenés, a regeneráció
fontosságát. Törekszik munkavállalói egészségi állapotának
megőrzésére, folyamatosan figyelemmel kíséri a munkavállalók
egészségének alakulását. Biztosítja a szakemberek folyamatos,
magas színvonalú képzésének, továbbképzésének lehetőségét.
A paksi atomerőműben a szakmai fejlődés elengedhetetlen
része a folyamatos tanulás, mely részben "házon
belül", részben posztgraduális képzések formájában
valósul meg. Az erőmű saját oktatási létesítményei és
szervezetei módszertanban és eszközökben is nemzetközi
rangot vívtak ki maguknak. Az itt folyó oktatás elsősorban
az erőművet közvetlenül üzemeltető és, karbantartó személyzet
számára biztosítja a speciális ismeretátadást és készségfejlesztést.
Az erőmű műszaki személyzetének a posztgraduális képzés
mellett a fejlesztési, kutatási feladatokban való részvétel,
valamint a hazai és nemzetközi nukleáris társadalomban
való aktív szereplés biztosít folyamatos fejlődést.
A BME Nukleáris Technikai
Intézete a hazai nukleáris szakemberképzés központja
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézete (NTI), illetve
az általa üzemeltetett oktatóreaktor 1971 óta a Magyarországon
folyó, nukleáris technikával kapcsolatos kísérletes
oktatás bázisintézménye. Az atomtörvény előírja, hogy
amíg Magyarországon nukleáris módszereket alkalmaznak
az energetika, az ipar, a kutatás vagy az orvoslás területén,
addig biztosítani kell ezeknek a módszereknek az oktatását
is. Az oktatóreaktor konstrukciója, valamint a kapcsolódó
laboratóriumokban végrehajtható oktatási és kísérleti
programok révén egyedülálló oktatási és kutatási lehetőségeket
biztosít a reaktorfizika, reaktortechnika, termohidraulika,
radiokémia, nukleáris méréstechnika és sugárvédelem
tématerületeken. Az atomtörvényben előírt nukleáris
témájú oktatási feladatok ellátásában kiemelt szerep
jut az oktatóreaktornak. A laboratóriumok a kísérletes
oktatásban egyedülálló lehetőségeket nyújtanak nemcsak
az ország, hanem az egész közép-európai régió számára.
A BME Nukleáris Technikai Intézete két tanszéki jogú
szervezeti egységből áll: a Nukleáris Technika Tanszék
feladata elsősorban az oktatás és a kutatás, míg az
Oktatóreaktor Nagylaboratórium főként az oktatóreaktor
üzemeltetéséhez, a laboratóriumi háttér biztosításához
szükséges teendőket látja el.
Az oktatóreaktor amellett, hogy a
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi
Karán (TTK) üzemel, deklaráltan karközi és egyetemközi
intézmény. Az NTI oktatási tevékenységét több területen
fejti ki:
* Az intézet oktatja
a mérnök-fizikus képzés nukleáris technikai moduljába
tartozó tárgyait. Az 5 éves (10 féléves) képzésen átesett
mérnök-fizikusok a reaktorfizika, atomenergetika, nukleáris
biztonság mellett elsajátíthatják a sugárvédelem, a
radiokémia és az egyéb nukleáris technikák legfontosabb
ismereteit. A mérnök-fizikus képzés a BME egyik legsikeresebb
szakja, évek óta magas felvételi pontszámokon tud hallgatókat
(2003-ban, 117 ponttal 45 főt, 2004-ben 112 ponttal
60 főt) beiskolázni. Úgy tartjuk, ezen a kis létszámú
szakon igazi elitképzés zajlik a Természettudományi
Karon és ezen belül intézetünkben.
* 2005 szeptemberétől felmenő rendszerben
indul a BME Gépészmérnöki Karán a kétciklusú (BSc/MSc)
képzés keretében az energetikai mérnök képzés, amelyben
a hőenergetika, villamos energetika, épületenergetika
mellett atomenergetikai szakirány is indul. A nukleáris
energetikához kapcsolódó alapozó és szaktárgyakat intézetünk
gondozza és oktatja. A 7 féléves képzés áttekintő ismereteket
nyújt többek között az atomenergetika, a reaktorfizika-reaktortechnika,
atomerőművek termohidraulikája és üzemtana, a nukleáris
elektronika és méréstechnika, nukleáris biztonság, környezeti
sugárvédelem, hulladékgazdálkodás, radioanalitika és
az atomerőművi anyagvizsgálatok területén. A képzéshez
számos laboratóriumi és számítási gyakorlat kapcsolódik,
hogy a végzettek egy része a BSc diploma birtokában
elhelyezkedhessen az iparban. A legjobbak a 7 féléves
képzés után folytathatják egyetemi tanulmányaikat és
további 4 félév sikeres elvégzése után MSc diplomát
szerezhetnek.
* A kétciklusú (BSc/MSc) képzés 2006-tól
felmenő rendszerben bevezetésre kerül a mérnök-fizikus
képzésben is, ahol az eddigi sikeres képzés tulajdonságait
megtartva továbbra is lehetőség nyílik nukleáris technikai
ismeretek elsajátítására.
* A műszaki és természettudományos
felsőoktatásban diplomát szerzettek posztgraduális képzés
keretében tovább is képezhetik magukat a BME Nukleáris
Technikai Intézetében. Az NTI gondozza a BME TTK Fizika
Doktori iskolájának reaktorfizikai, nukleáris technikai
tudományterületét, ahol államilag finanszírozott, költségtérítéses
vagy egyéni felkészülési rendszerben PhD fokozatot szerezhetnek
mindazok, akik egyetemeken, kutatóintézetekben vagy
éppen iparvállalatoknál (az atomerőműben) megfelelő
tudományos eredményeket érnek el munkájuk során.
* Szintén diplomával rendelkezők továbbképzését
szolgálja a Reaktortechnikai Szakirányú továbbképzés
(szakmérnöki képzés), amelynek keretében 4 féléves képzés
során szerezhetnek szakmérnöki diplomát a korábban végzett
és az iparban dolgozó gépész-, villamos- és vegyészmérnök,
valamint mérnök-fizikus kollégák. A képzés olyan speciális
szakismeretek elsajátítását is lehetővé teszi, amelyek
az erőművi berendezések üzemidő-hosszabbításához szükségesek.
* Az oktatóreaktor nemzetközi szerepét jól mutatja,
hogy különböző egyedi kurzusok mellett fő szervezője
a Wigner Jenő nemzetközi reaktorfizikai iskolának, amely
az európai nukleáris képzési hálózat által elismert
és akkreditált képzés. A Budapest, Prága, Bécs és Pozsony
együttműködésében megszervezett három hetes kurzus keretében
évente 16-20 külföldi hallgató szerez mélyreható ismereteket
a reaktorfizikához kapcsolódó különböző kísérletekben.
A Wigner kurzuson kívül is nagyon jó együttműködést
ápolunk a pozsonyi, a bécsi, a prágai és a delfti műszaki
egyetem szaktanszékeivel.
* A fentieken túl a Nukleáris Technikai Intézet oktatási
feladatokat lát el a BME Vegyészmérnöki Kar, a budapesti
ELTE TTK, a szegedi JATE TTK, a debreceni KLTE, a Hajnal
Imre Egészségtudományi Egyetem, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi
Egyetem és a Veszprémi Egyetem hallgatói számára, valamint
évente mintegy háromezer látogatót fogad az ország közép-
és felsőfokú oktatási intézményeiből.
Az NTI keretében hagyományosan rendelkezésre
állnak a hazai nukleáris szakemberképzés műszaki és
személyi feltételei. Úgy gondoljuk, hogy a nagy értékű
oktató reaktor további üzemeltetéséhez jelentős nemzeti
érdek fűződik, hiszen a paksi atomerőmű blokkjainak
üzemidő-hosszabbításához több száz jól képzett fiatal
nukleáris szakemberre lesz szükség. Az itt folyó oktatás
az atomerőmű mellett bázist teremt a szakember utánpótlásban
a hatóságok, a kutatóintézetek és az energetikai iparvállalatok
számára is.
A BME NTI-ben a reaktorfizika, a
termohidraulika, a radiokémia, a sugárvédelem és a nukleáris
méréstechnika területén olyan tudományos potenciál és
tudás áll rendelkezésre, ami azonnal mozgósítható, naprakész,
valamint az erőműtőI és egyéb intézetektől független
elemzésekre is képes. A BME-n fenntartott nukleáris
kutatási potenciál további előnye, hogy a kutatás eredményei
azonnal és közvetlenül bevezetésre kerülnek az oktatásba,
így az oktatás színvonala, a kibocsátott hallgatók tudásszintje,
a fiatal szakemberek munkaerő piaci értéke tovább emelhető.
Intézetünkben olyan kutatások is folynak, amelyek alapot
teremthetnek a jövő atomreaktorainak (az ún. negyedik
generációs reaktoroknak) a fejlesztéséhez, a hosszú
felezési idejű radioaktív izotópok transzmutációjához
kapcsolódó kérdések megoldásához, vagy a fúziós berendezések
létrehozásához.
Az oktatóreaktor élettartamát korlátozó megoldhatatlan
problémáról sem műszaki, sem szabályozási oldalról nem
tudunk. Gondos üzemeltetéssel és karbantartással, a
humán feltételek megteremtésével, a fejlesztési programok
végrehajtásával, a nukleáris létesítményekre a jogszabályokban
megfogalmazott feladatok folyamatos ellátásával a következő
20 évben biztosíthatóak az oktatóreaktor működtetésének
feltételei. Az elmúlt években az oktatóreaktor személyi
állományában, valamint az NTI oktatóinak körében jelentős
fiatalítási programot kezdtünk meg annak érdekében,
hogy az előttünk álló kihívásoknak meg tudjunk felelni
és az elmúlt 35 év tapasztalatait át tudjuk menteni
a jövő számára. Azt reméljük, hogy a megkezdett folyamat
sikeresen folytatható lesz és a BME részéről ezzel is
hozzá tudunk járulni a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításához,
a biztonságos hazai nukleáris alapú energiatermelés
továbbviteléhez.
Dr. Aszódi
Attila, Kováts Balázs
Internet: www.reak.bme.hu/nti
|