Csordás Tímea, Fritz Mária, Wolf Ágnes:
Paks - a város, ahol élünk

Népesség

A lakosság száma a kereskedelem, az ipar, a mezőgazdaság és a kulturális lehetőségek bővülésével gyarapodott. Ma már ott tart, hogy Magyarország második leggazdagabb városává nőtte ki magát. Bebizonyítjuk a népesség számának fellendülését egy általunk készített diagramm képletes ábrázolásának segítségével.

Politika

Az elmúlt 20 évben az ország, és így a város politikai életében is gyökeres változások következtek be. E gyökeres változást az 1989-es rendszerváltás eredményezte. Pakson ez 1990. márciusában indult, az országgyűlési képviselők választásával, majd követte a települési önkormányzatok képviselőválasztása októberben.
A rendszerváltást megelőzően a helyi politikai életet egyetlen párt irányította, az MSZMP, míg a város irányítását a tanácstestület, illetve a végrehajtó bizottság látta el. A tanácstestület Pakson 45 fő tanácstagból állt, akiknek a választása 1985-ben - a korábbi évek egyes jelöléseit felváltva - kötelező többes jelöléssel történt. A jelölteket a lakosság állíthatta a jelölőgyűléseken, s közülük a választópolgárok a választás napján választhattak. A megalakult testület tagjai közül maguk választották meg a tanácselnököt és a tanácselnök-helyettest. A testület létrehozta a Végrehajtó Bizottságot 10 fővel, melynek tagja volt a Végrehajtó Bizottság titkára is, az e posztra megválasztott tanácstagokon, a tanácselnökön és a tanácselnök helyettesen kívül. A Végrehajtó Bizottság operatív végrehajtó testület volt, mely a tanácsülések közötti időben látta el a város irányítását. A testület működésének elősegítésére bizottságokat hozott létre, úgymint számvizsgáló, egészségügyi és szociális, művelődési, termelés és ellátási, valamint városfejlesztési. A rendszerváltással számos változás következett be Paks politikai és közéletében. Az egypártrendszert felváltotta a többpárt rendszer. Az országos gyakorlatnak megfelelően Pakson is megindult a pártok szerveződése, s a 90-es választásokon már e pártok voltak a fő szervezők. A jelölteket a pártok állították, s a választók a választásokon már e jelöltekre, valamint a pártokra is szavazhattak, de magát a polgármestert az önkormányzati testület választotta meg. Ebben változást az 1994-es választás hozott, amikor már a polgármestert is közvetlenül a lakosság választotta. Az önkormányzati képviselők közül 10 főt a választókörzetek választanak, míg 7 fő a pártokra leadott szavazatok alapján listáról kerül a testületbe. Az önkormányzati képviselő testület bizottságokat hozott létre, melyek aktív szerepet játszanak a döntési folyamatokban. Jelenleg a következő bizottságok működnek: pénzügyi, gazdasági, városépítő, ügyrendi, környezetvédelmi, oktatási-kulturális és sport, egészségügyi-szociális, valamint működik már a Bizottsági Elnökök Tanácsa is.
Paks város politikai életében szerepet játszik a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Szocialista Párt, a FIDESZ, a Szabaddemokraták Szövetsége és a Független Kisgazda Földműves és Polgári Párt.

TSZ-ek, Szövetkezetek

Paks várossá nyilvánítási évében, 1979-ben már működtek különböző mezőgazdasági termelőszövetkezetek, mint az Aranykalász MgTSz, a Dunamenti Egyesülés MgTsz, a Szabadság MgTsz, a Vörös Csillag Halászati TSz, valamint a Paksi Állami Gazdaság. Ezek a Tsz-ek főképp állattenyésztéssel (sertés, szarvasmarha), növénytermesztéssel (búza, kukorica, szőlő) foglalkoztak. A Vörös Csillag Halászati TSZ a Biritó-pusztai és a vörösmalmi halastavakban folytatott halászati tevékenységet.
Munkahelyként működött nagyobb létszám foglalkoztatásával a Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet, amelynek három fő tevékenységi területe volt: építőipar, faipar, fémipar. E mellett a Cipőipari Szövetkezet működött, és működik ma is a Kossuth Lajos utcában. A téglagyár a löszfal mellett húzódik, mely egykor a Sánc-hegy tövében korszerűnek mondható gyár állt, mely ellátta a várost és környékét jó minőségű téglával.

Konzervgyár

Egy település fejlődését alapvetően ipara, mezőgazdasága és kereskedelme határozza meg. Pakson 1979 és 1989 között számos ipari üzem működött. Többek között a Paksi Konzervgyár, melynek jogelődje 1932. november 14-én kezdte meg az üveges, dobozos konzervek gyártását. De mi most csak az utóbbi évekre tekintsünk vissza!
1979 és 1980-ban a gyár termelési mutatói egyre magasabbra emelkedtek. Főként a keleti piacok falták a gyár termékeit, ezzel együtt a gyár a környező településeken termelt nyersanyagokat. Ez a folyamat azonban jelentősen visszaesett a Szovjetunió megszűnésével, a szocialista tábor felbomlásával. Lassan megszűntek az exportlehetőségek, a hazai piac pedig nem tudott ilyen nagy mennyiségű terméket felvásárolni. Rengeteg embert bocsátottak el, végül az egykor szebb napokat megélt gyár is bezárta kapuit. A hatalmas terület, a rajta álló épületek hasznosításának lehetőségeit még most is vitatják. Eladása folyamatban van.

Kiegészítés:
1. Paksi Konzervgyár volt termékei címkéken.

Forrás: Botka Beáta

2. Paksi Konzervgyár kártyanaptárai:

Atomerőmű

Paks. Erőmű. Ez a két név összefonódott. Igen! Joggal lehetünk büszkék mi, e város lakói az ország egyetlen atomerőművére, melynek alapkőletétele 1975. október 3-án volt.

A jelenlevők lélegzet visszatartva várják az eseményt. És ekkor 21 óra 45 perckor felmorajlik a "nézőközönség". Az ügyeletes mérnök felugrik a levegőbe örömében. A Paksi Atomerőmű egyes reaktora "életre kelt". Az egymillió-háromszázhetvenötezer kilowatt hő teljesítményű "kazán" ebben a pillanatban 1,3 kW hőt fejleszt. Boldog arcok, gyors kézfogások, ünneplő emberek....

Az előbbi sorok egy 17 évvel ezelőtti jegyzetből valók. Azóta egyre inkább fellendíti városunk életét e létesítmény, hiszen a dolgozók elszállásolásának érdekében felépülnek a "tulipános" házak, melyek fenntartására nagy gondot fordítanak. Ezzel egyidőben, hogy elegendő, és megfelelő szakember legyen kiképezve az erőmű irányítására, üzemeltetésére, karbantartására, megépül az ESZI, amely ma is országszerte ismert középiskola, s számos gyerek jön ide a környező településekről továbbtanulni. Azóta már bővítették az épületet egy kollégiummal, és a Budapesti Műszaki Egyetem ide helyezett tagozatával, mely főiskolaként működik.
Létrejött a 440 főt befogadó Művelődési Központ, ami egy színházteremmel, egy könyvtárral rendelkezik, sok szakkörnek ad helyet, a tánciskola is rendre itt kerül lebonyolításra, ahová a tizenévesek nagy előszeretettel járnak. Sok városi rendezvényen vehetünk itt részt, többek között a Tehetséges Paksi Fiatalok Alapítványának kuratóriuma is minden évben itt adja át díjait azoknak a fiatal tehetségeknek, akik valamilyen versenyen kiemelkedő eredményt, helyezést értek el. Ugyancsak az erőmű szponzorál több sportszakosztályt is. Létrejött az ASE, Paks város második sportegyesülete, megépült a Sportcsarnok. Ez ad otthont a különböző sportrendezvények mellett számos városi rendezvénynek is, mint például a Villamos Napok, a sörfesztivál. Itt választják meg minden évben Paks szépét, aki egy évig viselheti ezt a kitüntető címet.
Ugyancsak az atomerőmű nevéhez fűződik a vasút és autóbusz pályaudvar megépítése, no meg a fedett Tanuszoda, és az Ürgemezei Strand létrejötte is.
A leírtakból láthatjuk, hogy a Magyarországon egyedüli, atomenergiát hasznosító létesítmény városunk fejlődésének szinte minden területére kihatással volt, és van ma is. Ma az ország villamos-energia termelésének közel a felét adja, és a város, valamint a környékén lakók közül sokaknak biztosít munkalehetőséget, megélhetést.
Az érdeklődők kíváncsiságának kielégítése érdekében létrehoztak egy Látogató Központot, melyben bárki betekintést nyerhet az erőműben folyó munkába. Reméljük, hogy még nagyon hosszú ideig meghatározó jelentőségű lesz az ország, s a város életében ez az egyéb energiával működő erőművekhez képest olcsón termelő létesítmény.

Közművesítés, közmunka

Paks utcái az utóbbi években egyre szebb látványt nyújtanak. Városunk jelentős részét víz-, gáz-, és szennyvízcsatornák hálózzák be. Javítják a Sárgödör tér állapotát, restaurálják a régi borpincéket, felújítják a présházakat. A villanyoszlopokon csüngő cserepes virágok, az utak mentén lévő muskátlik, palánták adják meg városunk mosolyát. A város mellett húzódó 6-os főútvonalon, és később a település belterületén is megjelentek a közlekedési lámpák a kultúráltabb közlekedés, a balesetveszélyek csökkentése érdekében.
Szilárd burkolatú utak kacskaringóznak a régi- és az új negyedben is. Földutat már szinte sehol sem találunk. Reméljük, hogy az önkormányzat az elkövetkezendő időszakban is megfelelő mennyiségű pénzt áldoz a közművesítésre és a lakosság az elmúlt évekhez hasonlóan jelentősen növeli városunk arculatának szépségét, hiszen:
"A szorgalom olyan, mint a jó szél, előrehajtja az embert... " (Andersen)

A város mosolya

"A bölcsesség legfőbb tiszte és tanújele, hogy a tettek a szavakkal összecsengnek" (Seneca)

A paksi emberek két akciót indítottak, melyekben a város szépségét és a polgárok egészségének megóvását tűzték ki célul. Ezek a parlagfű gyűjtési és a virágosítási programok.

A parlagfű elárasztotta Magyarországot, ebből adódóan szükség volt egy olyan szervezetre, amely az asztmások, ill. allergiás betegek jobbulásával foglalkozik. 1995. tavaszán jött létre az alapítvány. Céljuk a parlagfű, mint egészséget károsító, légúti allergiás megbetegedést okozó veszélyes gyomnövény terjedésének visszaszorítása, az átlagosnál magasabb fertőzöttség elkerülése, így a betegség megelőzése nemcsak Paks város kül-, és belterületén, hanem az egész tájegységben.

A szervezet eddigi tevékenysége: folyamatos ismeretterjesztő munkálatok (együttműködés óvodákkal, iskolákkal), parlagfű gyűjtési akciók szervezése, lebonyolítása, allergia-asztma klub működtetése, tankönyv és ismeretterjesztő könyvecske kiadása, sóbarlang üzemeltetése.

A virágosítási alapítvány kuratóriuma 1997. évi tervei között az alábbiak szerepeltek: gyommentesítés, virágosítási kedv növelése. Ennek érdekében a polgármesteri hivatal több, a városban működő cég támogatásával virágpalántákat vásárolt, és osztott szét a város azon lakosai között, akik ezt igényelték a közvetlen környezetük, ezáltal a város szebbé tétele érdekében.

A város mosolya címmel jelent meg 1998 tavaszán az " Együtt a parlagfű ellen" Alapítvány kiadványa, színes albuma.
Az Alapítvány 1997 tavaszán meghirdette a "Virágos erkélyek és virágos lépcsőházak mozgalmat, melyhez 1700 virágpalántát osztott szét, Ehhez kapcsolódóan született meg a gondolat, hogy a virágos Paksról egy albumot, képeskönyvet jelentessenek meg. Az Alapítvány nemcsak az általa meghirdetett akció eredményét kívánta bemutatni, hanem az Önkormányzat virágosítását, és az itt élő virágszerető emberek munkáját, a cégek és intézmények virágosítását is. És mivel a virág a szeretet, a kedvesség, a mosoly üzenetét hordozza, így lett a könyv címe A VÁROS MOSOLYA.

Egészségügy

Városunkban öt körzeti orvosi, két gyermekorvosi, két fogorvosi rendelő, egy SZTK és annak kirendeltsége, a lakótelepi rendelőintézet működik, amelyek védik a város lakosságának egészségét és közállapotát. Ezen kívül szakorvosi ellátásban részesülhetnek a betegek a tüdőbeteg-gondozóban, a bőr-, és nemibeteg gondozóban. A korszerűtlen szülőotthont megszüntették, a Kossuth Lajos utcai épület ezt követően hosszú ideig szociális otthonként funkcionált. Az új otthont 1998 októberében adták át, a Gesztenyés út sarkán, a volt óvoda helyén. A szociális problémákkal küszködő betegek ekkor költözhettek be a korszerű, modern épületbe.

Az iskolaorvosi hálózat is igen fejlett a városban. Különböző vizsgálatokat végeznek a védőnők a gyermekeken évről-évre. Az egyes korosztályok részére kötelező védőoltások beadása szintén az iskolaorvosok feladata.

Az egészségügyi intézményhálózat ápolja és védi a bölcsődék apró lakóinak egészségét is. Korábban 3 bölcsőde működött Pakson (Dózsa Gy. út, Villany utca, Dunakömlőd), számuk azonban mára megcsappant, most a Kápolna és a Babits M. utcában foglalkoznak a kicsikkel.

A bölcsődékből kikerülő gyermekeknek lehetőségük van óvodába járni. A város lakosságával együtt természetszerűen nőtt az óvodás korúak száma is, ezért a már korábban meglévő óvodák mellé 1981-ben átadták a Munkácsy úti, 1983-ban pedig a Kishegyi úti óvodát. Így ma Pakson öt óvoda működik, melyek mindegyikéről elmondható, hogy az óvónők kitűnően felkészítik a gyerekeket az iskolás életre.

Az óvónők manapság is járnak különböző továbbképzésekre. Pakson tanácsi határozattal létrehozták az óvoda igazgatóságot. Az igazgatóság célja, hogy egységes óvodai forma alakuljon ki városunkban.

Oktatás

Pakson jelenleg 5 általános iskola működik, ezen kívül a város körzetébe tartozik a Dunakömlődi Általános Iskola is.

Az 1. számú iskola a Bezerédj Általános Iskola, a Szentháromság téren épült. A nyolc évfolyamos intézmény mára már igen fejlett a számítástechnikai oktatás és a nyelvtanítás terén is. A kiemelkedő oktatási színvonal bármely továbbtanulási igényt kielégíti. Az első évfolyamtól kezdve a szülők dönthetnek a gyermekek sorsáról, hogy milyen tagozatos osztályba íratják gyermekűket, képességük szerint. Tagozat indul a balettosoknak, a nemzetiségi németeseknek, ill. az általános tantervű osztályoknak. A Bezerédj iskola működtet tagozatot az enyhén sérült gyermekek számára is. Ezek a diákok speciális oktatásban részesülnek. A vidékről bejáró gyermekek részére biztosított a kollégiumi ellátás. A kollégium 20 fő befogadására alkalmas.

A Móra Ferenc Általános Iskola az Ifjúság út 1. szám alatt található. Ez az iskola szintén nyolc évfolyamos tudnivalót biztosít a tanulói számára. Itt is van különböző tagozat a sportolni vágyóknak, angol és német nyelvcsoportokat indítanak a felső osztályosok számára, ezeken kívül vizuális rajztagozatú osztály is működik. Az iskola biztosít oktatást a 9. , 10. évfolyamra kötelezett tanulók részére.

A Deák Ferenc Általános Iskola a Tolnai út 19. szám alatt lévő szintén nyolc évfolyamos intézmény. Első osztálytól tanulhat a diák németet, azonban az angol tanítást csak szakkör keretében veheti igénybe. Az iskola felkészíti tanulóit a továbbtanulásra, ellenben nem veheti figyelembe a 9. , 10. évfolyamos tevékenységeket. Tagozatos osztály nincs, specialitása a magas színvonalon oktatott magyar nyelv.

A Herman Ottó Általános Iskola két-két osztályt indít tagozatonként. Német nemzetiségi nyelvet oktatnak elsőtől kezdve, de a gyerekeknek lehetőségük van az angol nyelv tanulására is. Kiemelkedő az iskola természettudománya. Az iskola elhelyezésével kapcsolatban a közeljövőben problémák várhatóak, mivel a tantermek egy munkásszállóban lettek kialakítva. Vizsgálatok alapján az iskola 2001. június 30-ig van fenntartva erre a célra.

A Balogh Antal Katolikus Iskola és Nyolcosztályos Gimnázium a katolikus egyház által működtetett ökumenikus intézmény. 1994-ben alapították a volt Bezerédj Iskola egyik épületében. Jelenleg 7 évfolyammal rendelkezik, amely megpróbálja diákjait az érettségig eljuttatni. Az enyhén fogyatékos tanulók számára itt is folyik speciális tanítás, de csak a városi gyerekeknek, mivel kollégiummal nem rendelkezik az iskola. Ezt a felekezeti iskolát az önkormányzat szintén támogatja.

Mint a fentiekből kiderül, Pakson az általános iskolai intézményekben rendkívül jó oktatás folyik a Nemzeti Alaptantervnek megfelelően.

A Vak Bottyán Gimnázium Pakson, a Dózsa György út 103. szám alatt található. Többféle gimnáziumi képzésben részesülhetnek itt a tanulók. Az intézmény az 1999/2000-es tanévben négy tagozatot indít. A tanulók képességüknek megfelelően humán, reál, ill. általános, sőt hat évfolyamos oktatást választhatnak. Cél az egyetemekre, főiskolákra való intenzív felkészítés. Az érettségi vizsga kétszintű, a tanuló kapacitása szerint választhat. A gimnázium támogatja a közép-, ill. felsőfokú nyelvvizsga megszerzését. Választható idegen nyelvek: német, angol, latin. A felnőttek nappali tagozaton két év alatt, levelezős oktatás keretein belül pedig három év alatt tehetnek érettségi vizsgát.

Az Energetikai Szakközépiskolán belül különböző szakok vehetők fel, mint a számítástechnika, műszaki környezettechnikus, erőműgépész, elektrotechnika, elektroműszerész, gyengeáramú technikus, minőség biztosítás, valamint menedzserasszisztens. A 4. évfolyamban érettségi vizsgát tesznek a tanulók, és az 5. év végén technikusi vizsgával zárul a tanulmány. Innen a felsőfokú intézményekbe juthatnak a tanulók. Az iskola fenntartója a Paksi Atomerőmű Rt. Az intézmény kollégiummal is rendelkezik, így a vidéki tanulók is szívesen tanulnak az ESZI-ben.

Paks város tehát e két középfokú iskolával áll a rendelkezésünkre.

Kiegészítés: Az Energetikai Főiskolán 1987-ben kezdték meg az oktatást.

Mivel töltik a paksiak szabadidejüket?

Sétálgattunk a főutcán. Nem is tudtuk igazán, hogy mit csináljunk.

- Menjünk butikokba!
- Olyan sok van belőlük, mire mindet végignézzük, vége a napnak.
- Akkor menjünk be a könyvtárba. Az iskolaiban nem találtam semmi érdekeset.
- De innen mind a két kölcsönző messze van. Apropó! Kölcsönző. Keressük fel a videótékát!
- Nincsen kedvem filmet nézni.
- Akkor ezek szerint moziba sem ülnél be velem?
- Hááát. Eltaláltad. Keressünk egy kávéházat!
- Cukrászda! Fúj! Elhízok.
- Ne szórakozzál már! Együnk egy pizzát, vagy dobjunk be egy hamburgert.
- Megőrültél?! Tele van kalóriával!
- Ne izgulj! Utána elmegyünk a kondi terembe, vagy sportolunk egy kicsit.
- Sport. Nem rossz ötlet. De ma már elég fáradt vagyok.
- Csak nem a tegnapi discó miatt?
- Dehogynem! Utána még átmentünk a haverokkal a többi szórakozóhelyre.
- Jó volt?
- Hogy tudsz ilyet kérdezni? Itt mindig jó.
- Igazad van. De most már döntsük végre el, hogy mit csináljunk.
- Én azt javaslom, hogy kerekezzünk ki a KRESZ parkba, vagy a Dunához.
- Áh! Ez az ötlet nekem nem tetszik. Menjünk inkább kosármeccsre. Na, légy szíves!
- Hú! Nem is érek most rá.
- Miért? Fodrászhoz mész?
- Nem. Csak most jut az eszembe, hogy még el kell vinnem a tisztítóba a piszkos ruhákat, ráadásul a cipőmet is be kell adnom a cipészhez.
- Jó! Jó! De visszafelé ugye beugrasz velem a szoliba, vagy a szaunába? Ha egyikhez sincs kedved, akkor legalább az usziba menjünk el, mert a strand még nem nyitott ki.
- De hazafelé még el kell hoznom anyukám magnóját a szerelőtől, és az én órám is az órásnál van.
- Tudod mit? Elvégzünk mindent amit anyukád mondott, s utána eljössz hozzánk, meghallgatjuk a Fortuna kívánságműsorát.
- Benne vagyok, de én szeretném megnézni a Paksi TV híradóját is....

Az előbbi párbeszédből fény derül arra, hogy Pakson milyen sok lehetőség van a szabadidő felhőtlenül jó hangulatú eltöltésére, s nem is mindig könnyű eldönteni, hogy a sok közül melyiket is válasszuk, annyi van.
Önöknek is azt ajánljuk, ha nincs ötletük a szabadidő hasznos eltöltésére, látogassanak el a Városi Múzeumba.

Sport

Paks történetében a sport mindig jelentős helyet foglalt el.

Az atomerőmű építésének megkezdése hatalmas változást hozott az élet minden területén. Az építők, majd az erőmű dolgozóinak verseny és tömegsport igényeit a PSE (1946) már nem tudta kielégíteni, ezért egy új sportkör megalakítása vált szükségessé.

1979. augusztusában megalakult az Atomerőmű SE. Így a paksiak már két sportkörben sportolhattak. A Móra Ferenc Általános Iskolában 1982-ben indult meg az első testnevelés-tagozatos képzés. A kitűnő felszereltségű, nagy méretű tornacsarnok ideális körülményeket biztosít a sportmunkához.

Az új középiskolában a sportmunka már 1948. őszén megkezdődött. A már működő labdarugó-, és kosárlabda szakosztály mellett atlétikai-, asztalitenisz-, torna-, röplabda-, ill. sakk szakosztályokban sportolhattak a diákok. Később tájfutó szakosztály is alakult.

A tömegsport mindig elsőbbséget élvezett a versenysporttal szemben. A megyei középiskolák közötti tömegsport versenyeket 1979-től többször is megnyerte a gimnázium. Az 1986-1987-es tanév Tolna Megye Legeredményesebb Diák Sportköre címet ismét a gimnázium nyerte el.

Szabó Tamás edző irányításával dolgozó kajak-kenu szakosztály részére megépült a Duna mellett egy csónakház. Ezzel új sportág került Paks sportéletébe. 1982-ben Hajba Antal személyében világbajnok került az edzői posztra. Hoffmann Ervin a VB-ről 2 arany és 1 ezüstéremmel érkezett haza, a győzelemért emlékplakettet kapott. A kajak-kenus versenyzők a házai és a nemzetközi versenyeken azóta is számos jó helyezést érnek el. A város, és egyben a megye legkiválóbb versenyzője Hoffmann Ervin, aki világbajnok.

Az elmúlt év folyamán felújított vízi telepünk lehetőséget biztosít sportoIóinknak a különböző versenyekre való eredményes felkészüléshez.

A legnépszerűbb sportág városunkban a labdarúgás. Az elmúlt húsz évben váltakoztak a gyengébb és jobb eredmények a különböző bajnokságokban.

A Paksi SE berkein belül 1977-ben jött létre a kosárlabda szakosztály, ami a különböző bajnokságokon kívül barátságos, edző, és esetenként öregfiúk mérkőzéseket is szervezett. Eleinte Szentesi Alajos, Nemes Emilia, Nagy János, Kern János szervezték ezeket a programokat.

1979-ben Nagy János megalapította az ASE kosárlabda szakosztályát, ami a gimnázium és az atomerőmű részvételével történhetett. 1984-ben Hesser Zoltán edző a bajnokság élmezőnyébe juttatta a paksi ifjakat. 1986-ban Simon Károly vezetőedző közreműködésével tarolt csapatunk, így jutottunk fel az NBI-es bajnokságba, ahol napjainkban is szebbnél szebb eredményeket tudhatnak magukénak a fiúk.

1980-tól a nők is kosaraznak a szakosztályban. Nemes Emilia edző vezetésével a megyei bajnokságban játszottak. Ma a női csapat Hangyásiné Daróczy Eszter vezetőedző irányítása alatt dolgozik.

A szép hagyományokkal rendelkező ökölvívó szakosztály már megalakulásakor, Feil Ádám edzősége alatt is sikeresen működött. A következő években már a junior Európa Bajnokságon és az Ifjúsági Barátság versenyeken is voltak érmes versenyzőink. A Pakson megrendezett Atom Kupán és az Országos Bajnokságokon kiváló eredményeket értünk el. További sikerekkel gazdagítva városunkat erősödött a szakvezetés, és a szervezett utánpótlás-nevelés további sikerek alapja lehet.

Pakson 1981-ben kezdtek el tömegsport jelleggel teniszezni. A szinte példátlan gyors fejlődéshez ideális körülményekre, jó edzőkre és szakosztályvezetőkre, továbbá kiváló játékosokra, és nem utolsósorban megfelelő anyagi támogatásra van szükség.

A város sok tehetséges fiatalja ért el már kiváló helyezéseket a ritmikus sportgimnasztikában is.

Paks várossá válásával egyidős a cselgáncsszakosztály, mely Olasz Gyula, és Váradi János edzők irányításával kb. 50 fő általános iskolással kezdte meg munkáját. Az egyik legeredményesebb szakosztálynak a dzsúdó bizonyult. Kovács Antal (Atom Anti) Barcelonában 1992-ben aranyérmes lett. Városunkban a legtöbb diák ma már "kipróbálta" ezt a sportot, több-kevesebb sikerrel. Mai legeredményesebb dzsúdósaink Kovács Antal, Till Barbara, Braun Ákos, Kanczler István, Nedelkovics Dávid és Till Regina, akik mindannyian Hangyási László keze alatt nevelkedtek.

1988 decemberében nyílt meg a Tanuszoda, majd néhány évre rá, 1992-ben elkészült az ürgemezei strand is. Ma már hagyománynak mondható az évenként megrendezésre kerülő Duna-átúszás. Az augusztus 20-án megrendezésre kerülő rendezvény mindig rengeteg érdeklődőt vonz a Duna-partra. Az újonnan kiépített "lelátóról" több ezer ember kísérheti figyelemmel a vállalkozó szellemű gyerekek és felnőttek partra érését.

Városunk sportolói az utóbbi évtizedekben nemzetközi versenyekre is eljutottak, s kimagasló eredményeket értek el, melyet az OTSH (Országos Testnevelési Sporthivatal) 1995-ben a Nemzeti Sportváros cím adományozásával ismert el.

Ha a város valamennyi sportvezetője, szakembere és sportolója összefogva, jól gazdálkodik a lehetőségekkel, akkor a jövőben további előrelépésre, további szép sikerek elérésére van esélyünk.

Egyéb szolgáltatások Pakson

Városunkban már az 1800-as évek végén nyíltak pénzintézetek, így a vállalkozók a különböző társadalmi rétegekből származó emberek, mint a parasztoknak és a szegényebbeknek is adtak hitelt. Így 1869-ben a Keskeny és a Dózsa Gy. utca sarkán található Paksi Takarékpénztár, azaz a mai OTP, 1882-ben Paks és Vidéke Takarékpénztár, ami ma a Táncsics M. utcában található Takarékszövetkezet, 1886-ban épül ezeken kívül a Paksi Postai Takarékpénztár, és a Nemzeti Bank is. Paksi Postai Takarékpénztár sárga épülete a mai óvárosi Posta, és ennek kirendeltsége a lakótelepen lévő Postabank.

A bankok jelenléte fokozta a kereskedelmet, és ennek hatására a XIX. században az állandó üzletek száma nőtt, amik főképp a Fő utcán sorakoztak. S ezek mindenféle árucikkeket árultak. Azonban akadtak zsibárusok is, akiknek nem volt állandó üzlethelyiségük.

Szobrok, emlékművek

Képzőművészeti alkotásokban, és egyéb gyűjteményekben is gazdagodik, szépül a város. Sok éven át volt egyetlen köztéri szobrunk a Vak Bottyán János -mellszobor. Ma már sokkal többeI büszkélkedhetünk: Kutas György: Anya a gyermekével; Tóth Emőke: Halas fiú; Vas György: Térplasztika; Fafaragványok a KRESZ-parkban; Vízköpő kút.

A Római Katolikus Templom előtti téren áll a Háborús emlékmű (Halász Károly), amelyen a II. világháborúban elesett katonák nevét olvashatjuk.

1998. március 15-én avatták fel Jámbor PáI mellszobrát. Az ünnepélyes koszorúzáson a város iskolái nagy létszámmal vettek részt. A Bezerédj Általános Iskola alsó tagozatos diákjai nagy lelkesedéssel festették meg - egy, az udvaron álló, külön erre a célra készített falra - városunkat, ahogyan ők látják. A színes festmény azóta is az udvart díszíti.

Kiegészítés:
Komptragédia emlékműve
Paksi Atomerőmű Rt. területén lévő szobrok:

Farkas Pál: Paksi disputa [távoli felvétel; közeli felvétel a tudósokról]
Kiss István: Térplasztika
R Kiss Lenke: Harmónia

Templomok, temetők

Városunkban kiemelkedő szerepet játszik a vallási élet táplálása, éppen ezért fiatalok-idősek egyaránt részt vesznek a miséken. A templomok adnak otthont a keresztelőknek, első áldozásoknak, bérmálkozásoknak, konfirmálásoknak, esküvőknek, stb. Az óvárosban három található: református-, katolikus-, evangélikus templom 1990-ben épült a Makovecz Imre tervezte Szentlélek templom, ami egyik legnagyobb építészeti büszkesége városunknak, és ami jelentős részben a paksi hívek áldozatos munkájának segítségével készült el.

Ha már a templomokról esik szó, említést érdemelnek a temetők is. Városunkban négy temetkezési hely található: Zsidó, Kálvária, Fehérvári utcai, és a Sárgödör tér mellett található temető.

Múzeumok

Pakson két múzeum található: Városi Múzeum és a Paksi Képtár. A Városi múzeum ad otthont többek között a Pákolitz emlékszobának. Az egykori Erzsébet Szállóban kapott helyet állandó képtár, valamint itt látható több alkotó ideiglenes kiállítása is.

Kiegészítés:
Pakson található még a Vasúti Múzeum (megszünt), és a Paksi Atomerőmű Rt. Látogató Központja.

Befejezés

A város további fejlődését a XXI. század küszöbén sok múltbéli dolog akadályozza, mint pl.: Dunaföldváron a híd megépítése 1828-ban és a vasút nem tudta megvalósítani a földrajzi és közigazgatási szerepet.

Tehát a fejlődés lelassult és szinte megállt, melyet csak egy újabb reaktor megépítése élesztene újjá. A mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari szerepet nem tudjuk tovább élénkíteni. Ezzel szemben a városban van vasút, posta, telefon, általános iskola, főiskola, gimnázium... stb...

Reméljük, hogy a település az elkövetkezendő időszakban tovább fejlődik, elér egy jobb színvonalat, szintet, hogy mi, városlakó diákok majd egyszer boldogan mondhassuk unokáinknak, hogy "Bezzeg az én időmben ilyen még nem volt..." Abban is bízunk, hogy 1999-től 2019-ig legalább ennyi említésre méltó dolog jön létre, mint az elmúlt 20 évben, s akkor is megrendezésre kerül ez a nagyszerű verseny.

A forrásaink voltak:

Paksi Tükör folyóirat
Paks térképek
10 éves a paksi atomerőmű
Pákolitz kötet
Hazafi József: Csikócsapat
A paksi határ növényvilága
Millecentenárium Paks
Paks monográfiája
A város mosolya
Paks a 10 éves város
Brigádnaplók a konzervgyárból
Paks tankönyv
Kiss G. Péter: Paks.

PaksNET online információk