Vak Bottyán János
(vsz. 1643-1709)

A törökök elleni végvári harcokban tűnt ki. Különböző lovassági parancsnoki beosztásokban kiválóan megállta a helyét. Részt vett a törökök Magyarországról történő kiűzésében (ekkor vesztette el a fél szemét). Ennek során egy ideig Szeged várparancsnoka (1687), majd ezredparancsnok (1692). A spanyol örökösödési háború kitörésekor ( 1701 ) a franciák ellen harcolt a Rajna mentén. 1703-ban Esztergomba vezényelték. Rákóczi, hogy megnyerje magának e kiváló képességű katonát, előléptette generálissá. Császári parancsnoka azonban letartóztatta, így csak szökése után 1704 őszén csatlakozott ténylegesen a kuruc seregekhez. Az egyik legsikeresebb kuruc hadvezérnek bizonyult, legnagyobb hadisikere a Dunántúl-birtokbavétele volt 1705-ben. Haláláig aktívan részt vett a harcokban. A közhiedelemmel ellentétben öregségében halt meg, nem pestisben. Gyöngyösön a ferences - templomban temették el, s hogy elkerüljék a sírok kifosztását, terjesztették el a pestis-legendát.

A szobor a Vak Bottyán Gimnázium főbejáratánál található.
Paks, Dózsa György u. 103.