Nem feltűnő, de nagyon jellegzetes, mással össze nem téveszthető növényünk. Nem a lomberdeinkben, koratavasszal nyíló nemes májvirággal (Hepatica nobilis), hanem a kőtörőfüvekkel áll rokoni kapcsolatban. A nemzetség fajait régebben ebbe a családba (SAXIFRAGACEAE) sorolták, újabban azonban inkább, mint PARNASSIACEAE különítik el őket.

Az ide tartozó 35 faj, az északi félteke hűvösebb vidékein él. A hazánkban is élő növény cirkumpoláris elterjedésű. Tudományos nevüket a görög Parnasszosz-hegyről kapták. Népies neve tőzegboglár, ami jellemző élőhelyére (tőzegesedő láprétek) utal. Ezenkívül megtalálhatjuk más láptípusokban és hegyi réteken is.

A nyár végétől az ősz elejéig virágzik.

Szára egyszerű, 10-25 cm magas. Az egyetlen, szíves-tojásdad szárlevél az alsó harmadán öleli körül a szárat. Tőlevelei a szárlevélhez hasonló alakúak, de hosszú nyelük van. A virág magános, végálló. A szirmok kb. 1 cm-esek, lilás rajzolatúak. A porzók egy része mirigyes végű, rojtosan hasogatott képletté alakult.

Napjainkra hazánkban erősen megritkult. Megyénkben két előfordulása ismert, ebből az egyik városhatárunkban a Cseresznyési-lápréteken van.