10:00 - 10:40
Nemzetközi zsüri fogadása a Polgármesteri Hivatalban.
Bor Imre, polgármester köszönti az érkezőket, ahol a beszéde ideje alatt a nemzetközi zsűri és a meghívott vendégek a "Virágos Paks" Projekt honlapján lévő, városról készült virágos fényképeket láthatta a háttérben kivetítve Internetes kapcsolat segítségével. Ezt követően Horváth András, Paks város főépítésze előadásában a város jellegzetes épületeit, tereit mutatta be. A kívetített fotókon láthattunk régi, nevezetes középületeket, amelyeken megjelent a múlt, a jelen, makett és tervrajz formájában az elképzelt jövő. Klézl Teréz, a város főkertésze előadásában beszélt a város és környezetének természeti adottságáról. Szólt a település földrajzáról, éghajlatáról, és növényvilágáról. Beszélt a város zöld területeiről, parkjairól és a tablók segítségével a megvalósítandó jövőről.

10:45
Indulás a Polgármesteri Hivataltól a Gárdonyi kilátóhoz autóbusszal.
Az útvonal:
Dózsa György út - Deák Ferenc utca - Anna utca - Gárdonyi kilátó

Paks bemutatása során a nemzetközi zsűri számára az alábbi ismertetőt tolmácsolták:

A Városháza az 1980-as évek elején épült "intézményközpont központi épülete". Az épület előtt dísztér létesült. A két lesüllyesztett térrész a tér nagyítását szolgálja. Eredetileg a mélyített terekbe művészi alkotás került volna, ennek hiányában minden évben más-más kialakítású egynyári virágágy kerül: évekig a paksi és magyar címert formázták a virágok; az idén mindegyikbe mozaik ágyást terveztünk. Az ágyásokat ugyanazzal az Impatiens virággal szegélyeztük, amelyek a díszcseresznye (Prunus serrulata "Kanzan") fasor alatti ágyásokban is találhatók.
A mozaik ágyás virágai:
- Salvia farinocea Renoissance - Salvia splendens Flamex 2000 - Tagetes erectra Antiqua Yellow - Tagetes erecta Antiqua Orange - Impatiens walleriana Cajun Unimix - Cineraria m. Silverdust - Antirrhinum m. Coronette Formula Mix - Rudbeckia hirta Marmalade - Heliotropium arborescens Marine

A Dózsa György út felöl a teret vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) fasor zárja le. A vadgesztenyét lakossági igényre telepítettük. A főutcán az 1900-as évek elején az akkor divatos vadgesztenye fasor volt, amelyet az 1970-es évek végén az útszélesítés miatt kivágtak. Az útszélesítés a zöldsávot lekeskenyítette, több helyen eltűnt. Azokon a helyeken, ahol nincs zöldsáv, virágládákat helyeztünk ki.
A meglévő keskeny sávokba szárazságtűrő talajtakaró növényeket és kis lomkoronájú fákat telepítettünk. A fasort egy Dél-Dunántúli Magyar nemesítésű fafaj alkotja a Fraxinus Ornus "Mecsek". A fa zárt gömb koronájú, viszonylag lassú növekedésű, sokáig zöld lombozatú, de késő ősszel színesre színeződő lombú fa. A fákat 1987. őszén ültettük.

A Dózsa György út eredetileg barokk stílusban épült. A zártsorú beépítés a XVIII-XIX. században alakult ki. A XVIII. század folyamán cseh, morva, galíciai, lengyel és német területekről érkeztek Paksra - a német telepesekkel egyidőben - a paksi ortodox zsidó hitközség alapítói. Zsinagógájukat a főutcán építették fel a XIX. század végén. Az épületet 1968-ban átalakították, jelenleg a Városi Könyvtárnak ad otthont.

A főutca következő meghatározó épülete a Jézus Szíve Katolikus Templom. Az 1901-ben épült neoreneszánsz stílusú templom előtt itt egy 1749-ben épült barokk templom volt. Ehhez csatlakozott az 1876-ban épült romantikus stílusú Bazársor. Az épület városképi védettség alatt áll. A főpárkány fölötti alacsony attikafalon Szent Vendel, Szent Flórián és Szent János festett barokk szobra valamint egy feszület áll. Az épület mindkét oldalán egy-egy kis park található. A területrendezés folyamatban van. Célunk, hogy a két parkot, valamint a Bazársor tetőteraszát csatlakoztatva a templom mögötti térhez, egységes zöldfelületet alakítsunk ki a régi városközpontban.

A főutca záró épülete a volt Erzsébet Szálló jelenleg Képtár. Az épület Paks legimpozánsabb műemléke 1844-ben épült, klasszicista stílusban. Benne hajdanán kaszinó működött, s az emelten alakították ki a szállodarészt. Funkciója még nem végleges. Az Önkormányzati tulajdonú épület funkciójára és annak megfelelő átalakítására több terv is készült. (Talán a Művészetek Háza funkció látszik a legkézenfekvőbbnek.) Az épület előtt zöldfelület teljes egészben egynyári virágágy, amely az utca még erőteljesebb lezárást az épület kiemelésével szolgálja. A virágágy formai kialakításánál a klasszicista épület timpanonjára utaltunk.
Kiültetett virágok:
- Begonia s. super Olympia White - Tagetes v. Artiqua Orange - Salvia s. salsa Scarlet

A Deák Ferenc utca a város legrégibb utcája, nagyrészt zártsorú XVIII - XIX. századi épületekből áll. Pakson több köznemesi családnak birtoka volt, így a régi városközpont területén sok olyan épület található ma is, amelyek eredetileg nemesi udvarháznak, azaz kúriának épültek. Ezek közül számos, a Deák Ferenc utcában helyezkedik el, egy részük már felújított, más részük azonban még helyreállításra vár. Ezek a szép, ódon hangulatú épületek határozzák meg (elsősorban) Paks Óvárosi részének sajátos városképét.

Ezek egyike a felújított Cseh-Vigyázó Kúria, amelyben Városi Múzeum található. Az épülethez park is kapcsolódik. A múzeumhoz létesített kerítés a modern időket képviseli. Itt található egyik védett fánk: a Morus alba (fehéreperfa), amely valószínű, hogy az eredeti kúria kertjében is élt. Életkora kb. 150 év.

A Múzeum melletti épület az ún. Deák ház, a XVIII. század végén barokk stílusban épült majd a XIX. század végén eklektikus stílusban került átépítésre. Az épület jelenleg felújításra vár.

Következő épület (a Deák Ferenc uzca 6. számú) a volt Kornis-Kúria. Az épületet a XVII. század végén építették, majd 1840 után átépítették klasszicista stílusban. Jelenleg iskola található benne.

Az utca másik oldalán található Deák Ferenc uutca 11. szám épület a volt Novák-kúria. Ez az emeletes, barokk jellegű, klasszicista átépítés jeleit mutató épület szintén nemesi udvarház volt, ma Zeneiskola működik benne.

Az utca baloldalán található a XIX. század második felében eklektikus stílusban épített épület, a volt Kurcz kúria, ma Tüdőbeteggondozó Intézet. Az előkertben egy kínai császárfa Paulownia tomentosa fa található. Ez a szép és különleges megjelenésű fa Kínában őshonos. Magyarországon a XIX. század vége felé kezdték telepíteni. Ez a fa is ebből az időből származik, kora 110-120 év. Törzs-átmérője: 110 cm, korona átmérője 10-12 méter. Itt található még 2 db Papíreperfa (Broussonetia papyrifera). A fa egyik legidősebb példányát (valószínű) a császárfával egyidőben telepíthették. A kertben még egy mézes fa is található (Evodia hupehenzis). Szintén Kínából származó fát az 1950-es években telepítették Magyarországra kiváló mézelő tulajdonsága miatt. Napos, meleg fekvést kíván. Az előző fajokhoz hasonlóan fiatalon gyakran visszafagy. Valószínű, hogy az épület mögötti löszfal védelme és a Duna hőmérséklet kiegyenlítő szerepe érvénysült a kert mikroklímájában.

Az Anna utcát szűk zártsorú épületek határolják, itt növénynek nincs helye, csak a belsőkertekben.

A Munkácsy utca felöl megérkeztünk a Gárdonyi Géza kilátóhoz. A kis park 1987-ben a környéken lakók kezdeményezésére jött létre. Ezen a helyen a módosabb paksi emberek építkeztek. Innen gyönyörű a kilátás a paksi Duna szakaszra. Ezt a páratlan rálátást a Dunára a híres paksi löszfal teszi lehetővé. Itt van a környék legnagyobb lösz-felhalmozódása. A lösztakaró vastagsága közel 60 méter. A kis parkot sövénnyel zártuk le a partfal szélétől. A kert gondozásába a lakók besegítenek. A Duna mindig fontos volt a paksi emberek számára. Régen közlekedési útvonalat és munkalehetőséget biztosított. A lakosság egyrésze hajózott, vagy halászott. A vasárnapi séták helyszíne a Duna-korzó volt. Ebből az időből maradt fenn dunaparti vadgesztenye sorunk, amelynek fái ma közel 100 évesek. A fasor helyi védelmet kapott. A város és Duna kapcsolatát a 6-os számú főközlekedési út, valamint a vele párhuzamosan épült vasút megnehezítette. A Dunapartra-járás mára a nagyobb rendezvények idejére szűkült. A rendezvények nagyon népszerűek, ilyen az évadnyitó halászléfőző verseny, a nyári kulturális rendezvények a viziszínpadon, az Augusztusi családi napok Duna átúszással.

10:55 - 11:30
Séta a Munkácsy utcai óvodába. Találkozás az óvodásokkal.

Munkácsy Mihály utcai Óvoda - Arany János utca. Az óvodában a gyermekek természet szeretetre nevelését a szép kerti környezet is segíti. Ők megszokták, hogy nagy füves udvarban, lombos fák alatt játszanak. Az óvónők a gyerekek számára kiskertet alakítottak ki, amelyet kerítéssel választottak el a játszóudvartól. A kiskertben ismert virágokat, gyógy- és fűszernövényeket ültettek, amelyet a gyerekek gondoznak és használnak fel.

11:30 -
Paks bemutatása a tervezett útvonalon autóbusszal:
Munkácsy Mihály utca - Erkel Ferenc utca - Arany János utca - Anna utca - Szentháromság tér - Dózsa György út - Újtemplom utca

Az Arany János utca a régi Paks egyik jellegzetes utcája. A járda és út közötti terület ugyan közterület, de a lakosság gondoskodik a fenntartásáról. A lakók igénye szerint hol gyepes, hol virágos ez a terület. A virágos felületek nagy részén az évelők vegyesen találhatók az egynyári növényekkel. A családi házak elő- és oldalkertjei igazán szépek. Erre egy szép példa az Arany János u. 32. számú ház kertje. A házhoz tartozó szabad terület egyetlen évelőágyásának növényei tavasztól késő őszig folyamatosan virágoznak. A tavaszi Irisvirágzás különösen szép.

Visszaérve az Anna utcára hamarosan a 16. számú ház tűnik fel. Az épület 1840 körül épült, utcai homlokzata sok átalakítást élt meg, udvari frontja azonban még őrzi a klasszicista stílusjegyeket. A XIX. században posta és távírda volt, ma iskola.

A Szentháromság tér közepén áll a Szentháromság szobor. A homokkőből készült, későbarokk szobrot 1818-ban állította a város lakossága egy pusztító pestis járvány után. Négy sarkán egy-egy segítő szent áll: Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent Flórián és Szent Demeter. A szobor többszöri renoválása során kicserélésre került az eredeti kovácsoltvas kerítés visszaállítását tervezzük. A szobor körüli egynyári virágokat a Kertbarátok ültették és ők is gondozzák.
Kiültetett növények:
- Rudbeckia hirta Toto - Salvia s. Dwarf dess parade mixture

Ismét a főutcára értünk. Elhagyva az óváros zártsorú beépítését és elhaladva a Városháza előtti tér mellett, a Táncsics Mihály utcai kereszteződéshez érünk. A kereszteződés tervezés alatt áll, itt egy körforgalom létesül. Bal oldalon a Táncsics Mihály utcában egy közpark létesítését kezdtük meg, jelenleg az előfásítás látható. A mögötte lévő szabad terület az épülő rendelőintézet helye, mellette uszoda található.

A főutcán jobbra található a klasszicizáló kis Szent Vendel kápolna, amely 1746-ban épült, majd 1869-ben került felújításra.

Az Újtemplom utca a lakótelepre visz fel. Alsó részén családi házas beépítés a jellemző, a felső részén kezdődik az úgynevezett atom-lakótelep. Az utca jellegzetessége a Ligustrum sövény, amely a járdát elválasztja a forgalmas úttól.

11:40 - 11:55
Szentlélek templom és környékének megtekintése.

A Szentlélek templom 1987-1991. között épült. A templomot Makovecz Imre tervezte. Makovecz Imre az úgynevezett "szerves" (természetközeli) építészet egyik neves képviselője. A hagyományok tisztelete nemcsak anyaghasználatában, hanem építészeti jelképrendszerében is megfigyelhető. Egyik írásában vallja: "Az én építészetemben remélem más is látja Isten kihűlt helyét és elődeink lassú mozgását." (A Barcelonai Világkiállítás magyar pavilonját ő tervezte.) A paksi templom - a többi alkotásához hasonlóan - faszerkezetű. Alakja szívet formál, amely a szeretetet jelképezi. Két tornyán a nap és a hold látható, mintegy jelképezve a férfit és nőt. A templomot körülvevő két sétány és az azt szegélyező buxus vonala az épület formáinak újra fogalmazása. A hold oldalon az alacsony lombú díszszilva fa Prunus cerasifera "Woodii" a nőt, a nap oldalon a világosabb lombú magas díszcseresznye Prunus serrulata "Kanzan" a férfit jelképezi. Sajnos a díszcseresznyék eredése csak másodszori telepítésre sikerült.

11:55 - 12:35
Paks bemutatása a tervezett útvonalon.
Újtemplom utca - Alkotók útja - Kurcsatov utca - Gesztenyés utca - Ürgemező. Találkozás az "Együtt a parlagfű ellen" Alapítvány képviselőivel.

Az Alkotók, Újtemplom utca sarkán nemrég épült parkoló támfalát sziklakerti növényekkel telepítettük be. Az "atomlakótelep" a magyarországi modern építészetre jellemző épületekből áll. Paks szerencsésnek mondható, hogy itt megjelent egy új kezdeményezés, amelyet az ún. Ifjúsági iroda építészei vezettek be, az ún. "Tulipános" házak építése, amelyek csak felületi, formai eltérést mutattak a sematikus kockaházakkal szemben. Ez a '80-as évek elején országosan nagy vitát váltott ki az építészek körében. A lakások nagy része az erőműberuházás keretében épült, talán ennek köszönhető, hogy nagyrészt megépültek a lakókertek is. Az eltelt 25 év alatt a fák megnőttek és kellemes környezetet biztosítanak az itt lakók számára. A néhány évvel ezelőtt készült felmérés szerint a lakótelep lakói szeretik a környezetüket. A lakókertekben folyamatos gondot jelent, hogy a növényzet telepítésekor, a gyors eredményre törekedve, sok nyárfa került beültetésre. Ezek a fák - ismert hátrányuk miatt - fokozatosan kivágásra kerülnek, helyükre várostűrő fákat ültetünk. Ilyen pl. Tilia tomentosa, Acer pseudoplatanus, Fraxinus ornus, Platanus acerifolia.

Az Ürgemező (rekreációs park) a paksi lakóteleptől nyugatra található, a régi település hagyományos birkalegelője. A több négyzetkilométeres, homokbuckás területen kevés fa található. Száraz, meszes buckatetők váltakoznak mélyebben fekvő, kissé üdébb részekkel, időszakosan tocsogó árkokkal. Itt-ott kisebb lápfolt, nádas is akad. Több helyen még ma is megtalálható a homokpuszta jellegzetes flórája.
Sok védett növény található itt:
- Alkanna tinctoria - Iris pumila - Orchis morio - Vinca herbacea - Stipa borysthenica - Centaurea sadleriana - Gentiana pseumonanthe

A parkerdő az Ürgemező keleti oldalán a lakótelephez csatlakozva létesült az épülő szabadidő központ részeként. Itt található a sportcsarnok, valamint a strand is. A parkeredő 9 ha-os területen fekszik. A munkát 1997-ben kezdtük és máig is folyamatosan telepítjük a növényeket. A parkeredő helyén voltak a lakótelep és a strand felvonulási épületei, valamint a területen jelentős építési törmelék is szennyezte a környezetet. A jelenlegi tó helye egyike a területre jellemző mélyedéseknek, ahol a vízzáró réteg miatt mindig volt víz. Ezért alakítottuk ki itt a tavat, mintegy segítve a természetet. Az építési törmelék felhasználásával alakítottuk ki a szánkózó dombot, amelyet a tómederből kikerülő földdel borítottunk be. A park kialakításánál felhasználtuk a meglévő erdőfoltokat. Itt elsősorban nyárasok és kisebb telepített akác foltok találhatók.
A parkeredő területére első lépésben 600 fát telepítettünk.
Főbb fafajok:
- Quercus robur - Acer campestre - Acer pseudoplatanus - Tilia tomentosa - Fraxinus ornus - Pyrus nivalis

A tó mellett játszótér található. A játékokat tölgyfából faragta ki egy népi fafaragó-művész: Törő György. A játékokon több helyen megtalálható az ürge motívum, amelyről a helyet nevezték el. A parkban a sétányok ún. javított földutak (kőzúzalék, fűrészpor, föld, anyag meghatározott keveréke). Az Ürgemező kedvelt kiránduló- és oktatóhely családok és intézmények számára.

12:35 - 12:45
Paks bemutatása a tervezett útvonalon.
Ürgemező - Gesztenyés utca - Kishegyi út

A Gesztenyés út külső részét oszlopos korai juharfák (Acer platanoides Olmstedt) szegélyezik. Ez a fa tömött koronájú, oszlop alakú. A belső parkolókat hársfák (Tilia cordata) szegélyezik. Célunk az oszlopos fák ültetésével az volt, hogy az út kétoldalán egy határozott kettős fal zárja le a lakótelepet, amely egyben a város nyugati széle is. Ettől nyugatra található rész a város rekreációs területe.

A Kishegyi út jobboldalán oktatási intézmények óvoda, iskola és időskorúak otthona található. Az időskorúak otthonának kertjét az ottlakók saját maguk gondozzák. Baloldalon a lakótelep északi szektora található.

13:45 - 14:05
Séta a Központi parkban

A lakótelep különálló zárt egységeként jelenik meg a város szerkezetében. Központi részén egy alközpont létesült, amelyben oktatási, kulturális és kereskedelmi intézmények találhatók. Ezekhez kapcsolódik a kb. 2 ha-os park, pihenőpark, ahol csak gyalogos forgalom van. Itt létesült az ország egyetlen sakkszobra, amelyet az olimpián részt vett magyar sportolók emlékére emeltek 2000-ben. A parkban több virágágy készteti megállásra az arra sétálókat.
Kígyóágy a következő virágokból áll:
- Petunia multiflora különböző színű fajtái.
Negyed körágy:
- Impatiens w. Accent különböző színű árnyalatai alkotják a mozaik ágyat.
Keretes virágágy: - Tagetes patula Boy Yellow - Antirrhinum majus Coronette Mix
"Plus" előtti virágágy:
- Coleus b. Flamex mix - Tagetes patula Boy Golden

14:30 - 14:50
Zsüri fogadása a Tájékoztató és Látogató Központba.
Vendégeket dr. Vámos Gábor, a PA Rt. vezérigazgató-helyettese fogadta, aki röviden bemutatta az erőművet, beszélt az ipar és város kapcsolatáról és a környezetvédelemről.

15:15 - 16:00
Sárgödör tér
Találkozás a Pincesor Egyesület és a Kert Barátok Egyesület tagjaival. Sárgödör téri pincesor bemutatása. Borkostolás.

A Sárgödör tér Paks jellegzetes, múltat idéző része. A szőlőt Pakson is a rómaiak honosították meg. Azóta is szinte megszakítás nélkül termelik. Paksi jellegzetesség, hogy a szőlőt nem a szőlőhegyen dolgozzák fel, hanem az erre létesített présházakban. A présházak alatt löszbe vájt pincék biztosítják a megfelelő hőmérsékletet a bor tárolásához. Pakson a présházak együttesét szinte körül nőtte a város. A városon belül alakult ki egy ún. "pince falu", ennek egyik jellegzetes része a Sárgödör tér. A tér közepén pihenőpark található, ahol szüreti fesztiválok, bor ünnepek kerülnek megrendezésre, illetve itt találkoznak a gazdák. A zöldfelület egy részén létesítettük a "Magyar kertet", amelyet elsősorban magyar egynyári virágfajtákkal ültettünk be. A tervezésben és kivitelezésben dr. Kovács Zoltán volt segítségünkre.